A magasvérnyomás-betegség és a kardiovaszkuláris megbetegedés közötti összefüggés, a kockázat növekedése jól ismert. A magasvérnyomás-betegség eredményes kezelésében figyelembe kell venni a további kardiovaszkuláris kockázati tényezőket, egyéb rizikófaktorokat, a társbetegségeket, az esetle­ges célszervkárosodásokat, valamint az egyén életmódját, szociális tényezőit is. A betegek életmód-változtatásának támogatása mellett a gyógyszeres kezelésben a monoterápia helyett akár egy tabletta formájában alkalmaz­ható kombinált terápia javasolt. A szerzők egy olyan vizsgálat eredményeit ismertetik, amelyben a kombinációs sémát carvedilollal egészítették ki. Az alkalmazott kombinált gyógyszeres terápia mellett a vérnyomásértékek rövid távon rendeződtek, a beállított terápiát a betegek jól tolerálták.

Az elemzés a francia országos egészségügyi adatbázis (Système National des Données de Santé, SNDS) adatbázisában fellelhető hypertoniás beteg­csoport adatait értékelte. A fő kérdés az volt, hogy a kalciumcsatorna-blok­kolóval kezeltekhez képest az ACE-gátlóval vagy ARB-vel kezelt betegeknél eltér-e a COVID-19-hez kapcsolódó hospitalizáció, az intubálást igénylő intenzív ellátás, illetve a halálozás kockázata.

Hypertension, 2021. január

A rendelőn kívüli és az ambuláns vérnyomásmérés felértékelődött. A nem farmakológiai kezelés minden formája nagyobb hangsúlyt kapott. Az ajánlások hangsúlyozzák a kettős vagy hármas fix dózisú antihipertenzív gyógyszeres kezelés előnyeit. A kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás személyre szabott csökkentése csak a betegek javuló együttműködésével érhető el.

A modern gyógyászatban a gyógyszerkölcsönhatások nem kapnak mindig a súlyuknak megfelelő figyelmet. 

A vízhajtókat a hypervolaemia és a magasvérnyomás-betegség kezelésére, valamint a kardiális dekompenzáció tüneteinek enyhítésére használjuk. 

A hypertonia egyik következménye a kognitív funkciók romlása. Az antihipertenzív kezelés neuroprotektív hatása egyértelmű, ám a kognitív funk­ciókra gyakorolt hatásáról kevesebb evidencia áll rendelkezésre

Az életkor, a fizikai aktivitás, a testtömeg és bizonyos táplálékok fogyasz­tása négy olyan tényező, ami bizonyítottan befolyásolja a kardiovaszkulá­ris betegségek kialakulását. Ugyanerről a négy tényezőről azonban azt is tudjuk, hogy hatást gyakorolnak a bél mikrobiomjára. Lehetséges, hogy ezeknek a kardiovaszkuláris kockázati tényezőknek a hátterében a bél dysbiosisa a tényleges ható tényező? 

A vezérfonal sorsa példa nélküli. Röviddel megjelenése után bejelentették, hogy az American Heart Association és az American Stroke Association közös ajánlásából néhány fejezetet törölnek, mivel ezek a fejezetek to­vábbi módosításra szorulnak. Törölték többek között a mentőszállítást, a telemedicinát, az agyi képalkotást, a vérnyomás és a dysphagia kezelé­sét tárgyaló fejezeteket. Cikkünkben a furcsa előzmények után megjelent ajánlás legfontosabb megállapításait emeljük ki, ezekhez fűzünk dőlt betűs megjegyzéseket.

A terhességi magasvérnyomásban javasolt gyógyszerek azonos hatásúak és egyaránt biztonságosak.

A stabil koszorúér-betegség szekunder prevenciós kezelésében első vo­nalban aszpirin, sztatin és ACE-gátló, antianginás szerként béta-blokkoló, illetve kalciumcsatorna-blokkoló adása indokolt. Mivel a stabil koszorúér­betegek számára előírt LDL-koleszterin-célérték vagy az 50%-os csökkentés eléréséhez minden betegnek sztatint kell szednie, ez a kombináció igen el­terjedt a gyakorlatban. A PAPA-CAD vizsgálat alcsoportelemzései igazolták, hogy az atorvastatinhoz hozzáadott, metabolikusan kedvező perindopril + amlodipin fix kombináció tovább javítja a lipidprofilt, az atorvastatin pedig tovább javítja a célvérnyomást elérő betegek arányát.
Journal of International Medical Research, 2018. március