Ma már a nem kissejtes tüdőrák kezelését a driver mutációk jelenléte és fajtája határozza meg. Ezek hiányában még mindig a kemoterápiát kell alkalmaznunk.

A hagyományos konformális emlőbesugárzásokat mostanra kiváltó és egyre jobban elterjedő intenzitásmodulált (IMRT) besugárzási technikák egy lehetséges típusa a volumetrikusan modulált (VMAT) ívbesugárzási technika. A vizsgálat célja nyirokcsomó-pozitív emlőrákos betegek VMAT- és IMRT-sugárterápiás terveinek dozimetriai összehasonlítása. A vizsgálatban olyan betegek vettek részt, akik elmúltak 18 évesek, az AJCC/UICC beosztás szerint II. és III. stádiumúak, nyirokcsomó-pozitívak. Az összes vizsgált beteg esetére több IMRT- és VMAT-terv készült, majd ezek összehasonlításra kerültek. A VMAT-technikák az IMRT-besugárzási módszerrel összevetve mind a céltérfogat, mind pedig a védendő szervek terhelése szempontjából ekvivalens eredményekhez vezettek. A kezelési időtartamokat, valamint a monitoregységeket tekintve a VMAT-tervek jóval alacsonyabb értékeket adnak mindkettőre.

A prosztatarák a férfiak egyik leggyakoribb urológiai daganatos megbetegedése. A szerven belüli daganat eredményesen gyógyítható, így nem lehet eléggé hangsúlyozni az agresszív dülmirigyrák korai diagnosztizálásának jelentőségét. Előrehaladott stádiumban az egyre korszerűbb gyógyszeres kezelésekkel jól befolyásolható a daganat progressziója, ezek a terápiás lehetőségek hazánkban is elérhetők. Dolgozatunkkal szeretnénk bemutatni a prosztatadaganat jelenlegi diagnosztikus és terápiás lehetőségeit. 

Vizsgálatunk célja nőgyógyászati tumorok posztoperatív, intenzitásmodulált kismedencei besugárzásánál a CTV-PTV kiterjesztés mértékének meghatározása. Tíz, nőgyógyászati daganat miatt operált és adjuváns sugárkezelésben részesített beteg adatait dolgoztuk fel. A betegeket Varian TrueBeam lineáris gyorsítóval kezeltük és a besugárzások előtt kúpsugaras CT-vel (CBCT) 3D-s képalkotást végeztünk. A besugárzás RapidArc technikával, két teljes ívben történt. A CTV-PTV biztonsági zónát a van Herk-képlet alapján számoltuk ki. A céltérfogatra és védendő szervekre a nemzetközi szakirodalomban ajánlott dózismegszorításokat alkalmaztuk. A RapidArc és 3D konformális technika összehasonlítása a konformitási szám (CN) alapján történt a céltérfogatok, illetve V45 és V50 mérőszámokkal a védendő szervek esetén. A képillesztéseket két sugárterápiás orvos függetlenül végezte. A CTV-PTV kiterjesztések értékei IGRT-vel vagy anélkül átlagban 0,67 cm vs. 1,53 cm, 0,66 cm vs. 1,25 cm és 0,34 cm vs. 0,98 cm voltak vertikális, longitudinális és laterális irányokban. Napi „on-line” CBCT korrekció esetén 0,5 cm-es CTV-PTV kiterjesztés elegendőnek bizonyult. Magy Onkol 63:110–115, 2019

Kulcsszavak: képvezérelt sugárkezelés, intenzitásmodulált sugárterápia, konformális sugárterápia, nőgyógyászati tumor

Vizsgálatunk célja az EBT2 önhívó filmek fizikai tulajdonságainak megismerése és klinikai alkalmazási feltételeinek meghatározása volt. A filmeket különböző technikával készült tervek alapján (3D konformális – 3DCRT, intenzitásmodulált – IMRT és sztereotaxiás – SBRT) technikával sugaraztuk be, majd összehasonlítottuk a tervezőrendszerből exportált dózis eloszlással. Az elemzéshez két különböző gyártó filmelemző szoftverét használtuk: PTW Mephysto és FilmQA Pro. A tervek összehasonlítását gamma-analízissel végeztük, 3%, 3 mm-es, illetve 2%, 2 mm-es gamma-kritériumra. PTW Mephysto, illetve FilmQA Pro szoftverrel végzett gamma-analízis eredményei 3%, 3 mm-es feltételekre: 3DCRT (95,5/100%), IMRT (97/99,9%), SBRT (99,7/100%). A 2%, 2 mm-es gamma-kritérium esetén 3DCRT (87,1/98,9%), IMRT (92/98,5%), SBRT (96,7/97,9%) eredményeket kaptunk. Megállapítható, hogy megfelelő használat mellett a szkenner tulajdonságai nem befolyásolják az eredményeket. Mindkét kiértékelő szoftver alkalmas a filmek kalibrálására, kiértékelésére. Az EBT2 önhívó film alkalmas a sugárterápiás tervek kétdimenziós ellenőrzésére. Magyar Onkológia 60:299–304, 2016

Kulcsszavak: EBT2 film, intenzitásmodulált, gamma-analízis, radiokróm

A sugárterápiás technológia fejlődésével, a pontosabb betegrögzítéssel, a pozitronemissziós tomográfia (PET) képfúzió tervezésbe való bevonásával, 3D képvezérelt sugárkezeléssel és az intenzitásmodulált dinamikus ívbesugárzás alkalmazásával a hipofrakcionált sztereotaxiás típusú sugárkezelés kiterjeszthetővé válik extrakraniális céltérfogatokra, így akár metasztázisok kezelésére is. Intézetünkben 2012. október és 2014. augusztus között 7 betegnél alkalmaztunk extrakraniális, hipofrakcionált, képvezérelt sugárkezelést Novalis TX besugárzókészülékünkön RapidArc (illetve egy esetben 3D konformális) technikával különböző kisszámú és nem gyorsan növekvő metasztázis esetében. A kezelések megtervezéséhez, a céltérfogat pontos meghatározásához – amennyiben lehetőségünk volt – PET/CT-t, illetve octreotid scant (egy carcinoid tumoros beteg esetében) használtunk. Kontúrozás során az áttét lokalizációját és a várható szervmozgást is figyelembe véve 5–20 mm közötti biztonsági margót használtunk, a kezelési térfogat átlaga 312 cm3 volt. 2,5–3 Gy frakciódózisokkal 39–45 Gy összdózist szolgáltattunk ki, a teljes kezelési idő 2,5–3 hét volt. A beállításokat a kezelés alatt ún. on line protokoll alapján ExacTrac, illetve kV-os Cone Beam CT segítségével ellenőriztük, és a detektált eltéréseket minden kezelés előtt korrigáltuk. Betegeink a kezeléseket jelentősebb (Gr>2) mellékhatások nélkül, jól viselték. A kontrollvizsgálatok során minden betegünknél a metasztázisok méretbeli csökkenését észleltük (követési idő mediánja: 5 hónap). Első tapasztalataink szerint az extrakraniális képvezérelt hipofrakcionált sugárkezelés jól tolerálható a betegek számára és megfelelő effektussal alkalmazható kisszámú metasztázis kezelésében. Magyar Onkológia 59:154–159, 2015

Kulcsszavak: hipofrakcionált sugárkezelés, metasztázisok, képvezérelt sugárkezelés, intenzitásmodulált ívterápia

Munkánk célja a 18FDG-PET/CT kezelésmódosító hatásának értékelése lokálisan előrehaladott fej-nyak laphámkarcinóma (LEFNYLK) komplex ellátásában, valamint a 3D konformális és intenzitásmodulált besugárzási céltérfogat meghatározásában. 2006 és 2011 között 185, a kiindulási diagnózis szerint LEFNYLK-ban szenvedő beteg 18FDG-PET/CT vizsgálata történt, a sugárterápiához egyeztetett paraméterekkel betegrögzítéssel, a radioterápia (RT), ill. kemo-radioterápia (KRT) előtt. Ez 91 esetben indukciós kemoterápia (IKT) után elvégzett vizsgálatot jelentett (közülük 20 esetben az IKT előtt is történt PET/CT). 114 esetben összehasonlítottuk a topoCT-n (GTVct) és a PET/CT-n (GTVpet) kontúrozott tumortérfogatot. Értékeltük a PET/CT hatását a kezelési koncepcióra, a GTV meghatározására és a GTVpet összefüggését a betegségspecifikus és a teljes túléléssel. A 15 ismeretlen kiindulású, nyaki nyirokcsomóáttétet adó esetnél 2 tüdő-, 10 fej-nyak primer tumor igazolódott, 3 esetben nem volt kimutatható a primer daganat. Szinkron második tumorra 8 (4,4%), távoli metasztázisra pedig 15 (8,2%) esetben derült fény. A GTVct és a GTVpet közötti különbség szignifikánsnak (p=0,001) bizonyult. A GTVpet 16 esetben (14%) volt nagyobb, a garatban multifokális tumorlokalizáció (4 eset), ill. nyirokcsomóáttét (12 eset) miatt. A PET/CT alapján 6 betegnél nem volt eltérés, míg kisfokú GTV-csökkenést (GTVct-GTVpet<10%) 10 esetben regisztráltunk. Jelentősen kisebb lett a GTV 82 (72%) esetben (GTVpet-csökkenés 15–20%: N=4; 20–50%: N=46; >50%: N=32). Az átlagosan 6,4 év követés után a teljes (medián: 18,3±2,6 hónap) és a daganatspecifikus (medián: 25,0±4,0 hónap) túlélés szoros összefüggést (p=0,0001) mutatott a GTVpet nagyságával (<10 cm3; 10–40 cm3; >40 cm3). A 18FDG-PET/CT-vizsgálat jelentősen befolyásolja a betegek komplex kezelését, és nagy arányban pontosítja a céltérfogat kijelölését. A tumorválasz értékelése elősegíti a további kezelések egyénre szabott tervezését. Magyar Onkológia 59:103-110, 2015

Kulcsszavak: 18FDG-PET/CT, fej-nyak laphámkarcinóma, GTV, sugárterápia

Az endokrin terápia a hormonkezelésre igazoltan érzékeny, ösztrogénreceptor-(ER) és progeszteronreceptor (PR) -po­zitív emlőrákok esetében hatékony, jól tolerál­ható, egyszerűen alkalmazható és viszonylag olcsó kezelési lehetőség.

A központi idegrendszeri daganatok kezelésében a sebészi módszerek mellett egyre nagyobb szerepet játszanak a noninvazív (nem klasszikus sebészi) eljárások. Az agydaganatok kezelésében a konformális (a daganat alakjához illeszkedő) sugársebészeti kezelés (sztereotaxiás pontbesugárzás) rutineljárásnak számít, viszont a gerincvelő, illetve a gerincoszlop daganatainak konformális frakcionált sugárkezelése nehezebben kivitelezhető. Ennek részben az a magyarázata, hogy az extracranialis szervek pontatlanul rögzíthetők. Emellett a gerincvelő sugárérzékenysége számottevő, és sugársérülésének igen komoly, irreverzibilis következményei (pl. harántlézió) lehetnek. Az esetismertetésben a szerzők egy olyan recidív sacralis chordoma kezelése során mutatják be – hazánkban először – ezt a kezelési modalitást, ahol a kritériumoknak (nagy dózis a céltérfogatra, minimális dózis a szomszédos, sugárzásra különösen érzékeny, ún. rizikószervekre) a konformális sztereotaxiás sugárkezelés felelt meg. Az azóta hasonló eljárással kezelt további 13 extracranialis daganat sugárterápiája kapcsán még inkább kijelenthető, hogy a nagy pontosságú, sztereotaxiás konformális sugárkezelés a hagyományos sugárterápiához képest minőségi ugrást jelent, és – bár időigénye a hagyományos sugárkezelésnek többszöröse – spinalis lokalizációkban elengedhetetlen követelménnyé vált. A kezelés onkológiai eredményessége, valamint a mellékhatások várható csökkenése, a betegek életminőségének javulása messze kárpótol a nagyobb munkaráfordításért. Magyar Onkológia 57:269–274, 2013

Kulcsszavak: chordoma, konformális sugárterápia, frakcionált sztereotaxiás pontbesugárzás, sacrumdaganat

Az Egyesült Államokban századunk első évtizedében látványos technikai fejlődés ment végbe a prosztatarák sugárterápiájában, de nem mindegyik újítással jártak jobban a betegek – ezt mutatják az intenzitásmodulált, a protonsugaras és a konformális sugárterápiával 2000 és 2009 között kezelt Medicare-betegekre kiterjedő felmérés adatai.