Hazánkban a bejelentett zoonózisok száma enyhén csökkenő trendet mu­tat, ennek ellenére jelentős gazdasági, társadalmi és közegészségügyi ter­het jelentenek. Az újonnan felbukkanó fertőzések többsége is zoonotikus eredetű (pl. COVID-19, majomhimlő).

A nyugat-nílusi vírus térnyerésére és jelentőségére markáns példát lát­hattunk a 2018-as évben Középkelet-Európában, hiszen minden eddiginél több humán esettel járó európai járványt tapasztalhattunk meg. A cikkben összegezzük azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszhattak ebben, valamint megvizsgáljuk a rokon vírusok jelentőségét és klinikai relevan­ciáját hazánkban.

Szerzők részletesen tárgyalják a klímaváltozás egészségi állapotra gya­korolt hatásait és ezek összefüggését az érintett populációk jellemzőivel. Szólnak a hőhullámok kiváltotta egészségkárosodásokról, a fokozódó légszennyeződés és az ultraibolya sugárzás negatív következményeiről, a vízzel terjedő és a táplálkozással összefüggő kórképek fontosságáról, az allergiás betegségek számának és elterjedésének klímaváltozással kap­csolatos kérdéseiről, a vektorokkal terjedő fertőzések növekvő jelentősé­géről, részben saját vizsgálataik alapján elemzik a várható tendenciákat. Hangsúlyozzák, hogy az éghajlatváltozás hat az egészségügyi ellátórend­szerre is. A klímaváltozás oktatásának helye van az orvosképzésben és az orvostovábbképzésben.

A zoonózisok komoly veszélyt jelentenek az emberiség egészségére és fenntartha­tó fejlődésére. (45) Az emberi fertőző betegségek nagy része és az újonnan megjelenő kórokozók döntő többsége zoonózis. Diagnosztizálásukat a sokszor nem jellegzetes tünetek nehezítik, (46) ezért a klinikai tüneteken, jeleken túl az epidemiológiai helyzet ismerete is fontos. 

Az újabb vírusfertőzések európai megjelenését/terjedését számos tényező befolyásolja. Különösen jelentős szerepet játszanak benne a vírusokat terjesztő vektorokra ható klimatikus változások, a vakcináció elégtelen volta, a nagy méreteket öltő turistaforgalom és áruszállítás. 

A kullancs-encephalitis gyakorisága Európában növekszik, de Ausztriában (ahol a lakosság nagy részét immunizálták) és Magyarországon (ahol az átoltottság kisebb arányú) az incidencia csökkent. Adataink alapján a csökkenés nem magyarázható a bejelentések elmaradásával.

A cikk felhívja a figyelmet a súlyos lefolyású herpes simplex encephalitis korai antivirális kezelésének fontosságára, a kullancs-encephalitis megelôzésének lehetôségeire, a nyugat-nílusi vírus hazai terjedésére.