Az inhalált heparin jelentősen csökkenti a gépi lélegeztetés szükségességét, valamint mérsékli a halálozás kockázatát a hagyományos kezelési protokollokhoz képest.

Japán kutatók szerint az ARDS kezelésében a bazofil–IL-4–neutrofil útvonal megcélzása hatékony eszköz lehet.

Az azelasztin hatóanyagú nem vényköteles, szénanátha elleni orrspray a CONTAIN vizsgálat szerint harmadára csökkenti a fertőződés kockázatát.

A korai rheumatoid arthritiszes betegeknél a metotrexát alapú stratégiák mellett alacsonyabb volt a súlyos fertőzések kockázata, mint a hagyományos szintetikus betegségmódosító reumás gyógyszerek (csDMARD-ok) alkalmazása esetén.

Mesterséges intelligenciát használó algoritmussal jelentősen felgyorsítható a vírusok elleni gyógyszerek kifejlesztése.

 Az anafilaxia akut, potenciálisan halálos, különböző mechanizmusokon alapuló és változatos tüneteket okozó szisztémás hiperszenzitivitási reakció. A betegség gyors kórismézése alapvető fontosságú, de a korai jeleket gyak­ran nem ismerik fel. Anafilaxia vagy akár annak gyanúja esetén is azonnali intramuszkuláris epinefrinkezelés szükséges. A hosszú távú kezelés megha­tározó részei az allergológiai konzultáció, az epinefrin-autoinjektor felírása, a betegedukáció és egy sürgősségi akcióterv készítése. Az alábbi összefog­laló az anafilaxia okait, jellemzőit, diagnosztikáját és kezelését mutatja be.

Allergy, Asthma & Clinical Immunology, 2024. december

Egy Skóciában végzett oltási programban a 75-79 éves korosztály körében az RSV elleni vakcinával sikerült jelentősen visszaszorítani a súlyos megbetegedések gyakoriságát.

A vedolizumab egy rövid távú vizsgálatban jobbnak bizonyult az infliximabnál a colitis ulcerosa másodvonalbeli terápiájaként.

Az idiopátiás tüdőfibrózis (IPF) súlyosbodásában komoly szerepet játszanak a légúti fertőzések, ám nem rendelkezünk átfogó adatokkal arról, hogy ki­alakulásuk kockázatát a jelenlegi terápiás módszerek hogyan befolyásolják. Egy friss szisztematikus irodalmi áttekintés szerint a legtöbb IPF-kezelés nem volt hatással a légúti fertőzés rizikójának alakulására. A placebóhoz képest csak az everolimusz- és a trimetoprim/szulfametoxazol terápia nyo­mán csökkentek szignifikánsan a légúti fertőzések egyes vizsgálatokban, míg az antifibrotikus szerek hatása között nem volt lényeges különbség erre vonatkozóan.