A háborús traumák feldolgozásában a traumafeldolgozás háromfázisú mo­delljét követjük, mely stabilizációs szakaszból, a traumával való konfron­táció szakaszából és végül az integráció szakaszából áll. A túlélőkkel való munka során mindig figyelembe kell vennünk az egyén felkészültségét és pszichés toleranciáját.

Az alábbiakban rövid összefoglalást adunk a járvány első évének tapasz­talataiból, elsősorban a járvány első hullámában leginkább sújtott orszá­gokban (Kína egyes tartományai, Olaszország, Spanyolország, USA, Nagy- Britannia) lezajlott kutatások eredményei, egyéb friss kutatási eredmények, valamint egyes könnyen elérhető statisztikák alapján.

A rosszindulatú daganatos megbetegedések komoly lelki terhet jelentenek a betegnek és a kezelő személyzetnek egyaránt. A betegek gyakran küzdenek reménytelenséggel, tehetetlenséggel, depresszióval, szorongással vagy egyéb pszichés zavarokkal. Noha a kognitív viselkedésterápiás beavatkozások bizonyítottan hatékony, rövid, időhatáros, jól fókuszált pszichológiai intervenciók ezekben a nehézségekben, hazánkban mégis alulreprezentált a kognitív viselkedésterápiás módszerek alkalmazása az onkológiai ellátásban. A jelen összefoglaló tanulmány fő célja, hogy áttekintse a kognitív viselkedésterápia elméletét és a nemzetközi ajánlásokat az onkológiai ellátás terén, továbbá javaslatokat tegyen a hazai szakembereknek olyan jól strukturált, célzott, problémafókuszú beavatkozások alkalmazására onkológiai betegek körében, melyek bizonyítottan hatékonyak és számottevően mérsékelhetik a rákos megbetegedéssel küzdők és a kezelő személyzet distresszét, valamint általuk kezelhetőkké válnak a rosszindulatú daganatos megbetegedésekkel gyakran együtt járó mentális zavarok (szorongás, depresszió, poszttraumás stressz zavar) is. Magy Onkol 64:62–69, 2020
Kulcsszavak: onkológia, pszichoonkológia, viselkedésterápia, kognitív terápia, mindfulness

Az urológiai daganatokban szenvedők körében jóval gyakoribb a sikeres öngyilkosság.

A legalább egy szívműtétet igénylő veleszületett szívrendellenességben szenvedő gyermekek szülei között nagyobbak a mentális problémák, ezen belül leginkább a poszttraumás stressz betegség, valamint a szorongás és depresszió kockázata.

Felmérések szerint a populáció akár 10–15%-át is érintheti a fülzúgás. A tünet diagnosztikája rendkívül sokrétű és összetett. A fülzúgás életmi­nőséget negatívan befolyásoló hatásának felmérésére önkitöltős kérdő­ívek alkalmazhatók. Az első magyar nyelvre validált kérdőív, a Tinnitus Handicap Inventory magyar nyelvű változatát (Fülzúgás Terheltség Skála) munkacsoportunk 2015-ben közölte. kezelésére; alkalmazásának első hazai tapasztalatai reménykeltők.

A személyiségzavarok nehezen kezelhető betegségek, ezért a klinikusok hosszú évtizedekig idegenkedtek a gyógyításuktól. Az elmúlt 20 évben, a kognitív viselkedésterápia második hullámának nevezett periódusban bizonyítottan hatékony pszichoterápiás módszerek láttak napvilágot a sze­mélyiségzavarok kezelésére.

Az életvégi döntéseket egyre inkább befolyásolják a betegjogok, elsősor­ban az önrendelkezési jog. Az emberek szeretnének egyénileg dönteni a saját sorsukról az életük végén. 

Egy 45 éves férfi 1 héttel korábban kezdődött, azóta egy­re súlyosbodó bal oldali, éles, pleuritiszes jellegű fájdalom miatt fordul orvoshoz. A fájdalom jelentkezését néhány na­pos száraz köhögés előzte meg. A panaszok kezdetben az ol­dalsó mellkasfalra lokalizálódtak, onnan a szegycsont alat­ti terület középső részére és a bal hónaljárokba terjedtek. A fájdalomhoz terhelésre jelentkező légszomj és szédülés is társult. A beteg nem számol be lázról, hidegrázásról, köpet­ürítésről, izzadásról, a közelmúltban tett utazásról vagy meghűlésre emlékeztető tünetekről.

Németországi és nemzetközi vizsgálatok szerint jelentős különbségek lehetnek a kognitív károsodással élő és a mentálisan ép páciensek fájdalmainak kezelése között. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a kognitív károsodás korlátozhatja a beteget fájdalmainak kifejezésében. Szerepelhetnek az okok között az illetékes orvosi szakmák képviselőinek a fájdalomcsillapító gyógyszerek hatásával és adagolásával kapcsolatos hiányos ismeretei és fenntartásai is. Németországban ezen a területen további kutatásokra van szükség, mert a betegek alulkezelése tartósan fennálló probléma, és evidenciákon alapuló ajánlások megfogalmazásához nincs még elég adat.