A phaeochromocytoma kellő időben felismerve műtéttel gyógyítható, ellen­kező esetben gyakran halálos. A kórképről alkotott ismereteink az utóbbi két évtizedben ugrásszerűen bővültek, amihez döntő mértékben járult hozzá a genetikai háttér egyre mélyebb megismerése. A jelen összefoglaló közleményben áttekintjük a legfontosabb klasszikus ismereteket, és bemu­tatjuk azokat a változásokat, amelyek a betegség korszerű szemléletének kialakulásához vezettek.

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) engedélyezte a ritka, sebészeti úton nem kezelhető mellékvesetumor kezelésére szolgáló intravénás Azedra (iobenguane I 131) injekciót.

A mellékvese-incidentalómák klinikusi szemlélete az elmúlt évtizedekben több alkalommal átformálódott az új klinikai tanulmányok eredményei és a nemzetközi ajánlások fényében. A mellékvese-térfoglalások jelentős része hormonálisan inaktív, zsírgazdag kéregadenóma, amely egyszeri kivizsgá­lást követően további klinikai, endokrinológiai vagy radiológiai ellenőrzést nem igényel. A közlemény az aktuális európai ajánlást követve praktikus vezérfonalat kíván adni a mellékvese-incidentalómák menedzseléséhez.

Az endokrin hypertonia gyakoribb, mint korábban feltételezték. Három legfontosabb formája a mineralokortikoid-hypertonia, a hypercortisolismus és a phaeochromocytoma.