A pulzoximetria általánosan alkalmazott noninvazív monitorizálási tech­nika a kritikus vagy potenciálisan fenyegetett állapotú betegek oxigenizációjának (egész pontosan az artériás vér oxigenizált hemoglobin ará­nyának, azaz szaturációjának) monitorozására. Az oxigenizáció zavarának gyors felismerése gyorsabb terápiát tesz lehetővé, ezzel javítva a páciensek gyógyulási, csökkentve a súlyos komplikációk kialakulásának esélyét.

A hemolitikus anaemiát minden normocytaer és macrocytaer anaemia el­különítő diagnosztikájában számításba kell venni. A hemolízis bekövetkez­het intra- és/vagy extravaszkulárisan a reticuloendothelialis rendszerben. A betegek akut anaemia, sárgaság, haematuria, dyspnoe, gyengeségér­zés, tachycardia, esetleg vérnyomásesés miatt fordulnak orvoshoz. A di­rekt antiglobulin teszttel elkülöníthetők az immunológiai és nem immu­nológiai okok. A hemolitikus kórképek altípusai: haemoglobinopathiák, membranopathiák, enzymopathiák, immunmediált anaemiák és extrinszik, nem immunológiai (trombotikus, fertőzéses stb.) okok. Gyógyszerek több mechanizmussal okozhatnak hemolitikus anaemiát.

A metilénkék egy placebo kontrollos vizsgálatban növelte a rövidtávú memóriáért és figyelemért felelős agyi területek aktivitását. 

A bakteriális vaginosis és a vulvovaginalis candidiasis napi gyakorisággal előfordul a szülészeti gyakorlatban, kezelése mégis sok buktatót rejt. Ennek oka, hogy a tünetek gyakran átfedik egymást, illetve mindkét kórkép hajlamos a kiújulásra. A pontos diagnózishoz és célzott kezeléshez elengedhetetlen a megfelelő kivizsgálás.

A Barrett-nyelőcső rákelőző állapot, leggyakrabban krónikus refluxos tünetek ta­laján alakul ki. Ma is vitatott kérdés a kezelés módja, az endoszkópos szűrő- és el­lenőrző vizsgálatok szükségessége. Valószínűbb a nyelőcsőrák kialakulása, ha a diszplázia súlyos fokú, vagy ha a Barrett-nyelőcső hosszú szakaszt érint. Endoszkó­pos szűrést kell mérlegelnünk, ha több kockázati tényező is jelen van. 

Az Orvostovábbképző Szemle májusi számának szimpóziuma a tápcsatornai betegségeiről szól. Az első cikkben a Barrett-nyelőcső gyakori kérdéseiről, a másodikban a cöliákia diagnózisáról és kezeléséről, míg a harmadikban az eozinofil nyelőcsőgyulladásról olvashatnak.

A hemolitikus anémia a vörösvérsejtek élettartamának rövidülésével és fokozott vörösvérsejtképzéssel jár. Laboratóriumi jellemzői a megnövekedett retikulocitaszám, az LDH és az indirekt bilirubin szintjének emelkedése, a haptoglobinszint csökkenése. A specifikus kivizsgálás fő eszköze a Coombs-teszt, amely segít elkülöníteni az autoimmun hemolitikus anémiákat az egyéb kórképektől.

A sarjadzógombás fertőzések sokszor ártalmatlanok, de szisztémás betegség állhat a hátterükben: a candidiasis pl. diabetes mellitust vagy immunhiányos állapotot jelezhet.  

Az intenzív terápiás monitorozás a rendszer összetettségét van hivatva csökkenteni a paraméterek rendszerezett feldolgozása és ábrázolása révén, hogy az ápolószemélyzet lehetőleg teljes körű információt kapjon a páciens életműködéseiről. Az oszcillometriás vérnyomásmérés a nem invazív monitorozás nélkülözhetetlen eszköze. A legmegbízhatóbb paraméter az artériás középnyomás. A centrális vénás nyomás nem minden klinikai helyzetben egyezik meg a jobb kamrai végdiasztolés töltőnyomással, ezért gyakran nem alkalmas az előterhelés megítélésére. Kritikus állapotú beteget nem szabad folyamatos EKG-ellenőrzés nélkül ápolni és szállítani. A beteg fölvételének időpontjában, a monitor-EKG megváltozása, illetve szembeötlő elváltozások esetén, vagy ha a beteg kardiális alapbetegségben szenved, 12-elvezetéses EKG készítése kötelező. A pulzoximetria alkalmazásának határt szabhatnak a használhatóság korlátai. Az intenzív részlegben ápolt, lázas betegek nagy morbiditása és halálozási aránya miatt láz esetén szisztematikusan keresni kell a láz okát és szupportív kezelést kell alkalmazni. A mindennapi klinikai gyakorlat szempontjából nagy jelentőséggel bír a folyadékháztartást befolyásoló (beviteli és kiválasztási) adatok pontos ismerete.