Memóriát és figyelmet javító metilénkék
A metilénkék egy placebo kontrollos vizsgálatban növelte a rövidtávú memóriáért és figyelemért felelős agyi területek aktivitását.
A június 28-án a Radiology folyóiratban publikált tanulmányban a kutatók funkcionális MRI (fMRI) alkalmazásával megállapították, hogy a metilénkék egyszeri, szájon át bevett dózisa növeli a rövidtávú memóriáért és figyelemért felelős agyi területek: a bilaterális insularis cortex, a prefrontális cortex, a parietális és occipitális lebenyek aktivitását.
Timothy Q. Dong (University of Texas Health Science Center, San Antonio, USA) rámutatott, hogy a metilénkék legnagyobb előnye, hogy több mint 100 éve ismert, festékként és gyógyszerként alkalmazott és nem bizonyult toxikusnak. A gyógyászatban a methemoglobinémia, valamint a cianid és szén-monoxid mérgezés kezelésére használják. Állítása szerint nincs más klinikailag elfogadott gyógyszer a memória javítására, ebben a vonatkozásban teljesen új a metilénkék alkalmazása.
Az 1970-es években rágcsálókon végzett kísérletek a metilénkék memória serkentő hatását bizonyították, de a hatás hátterében húzódó neuronális mechanizmusokat illetve a metilénkék rövidtávú memóriára és figyelemre gyakorolt hatását nem vizsgálták.
A közölt, randomizált, placebo-kontrollos klinikai vizsgálatba 26 egészséges (22 és 62 év közötti) önkéntest vontak be. Egyszeri dózisban kaptak 280 mg metilénkéket vagy placebóként kék ételfestéket.
A vizsgált alanyokkal a hosszú távon figyelem vizsgálatára pszichomotoros tesztet, a rövidtávú memóriá vizsgálatára pedig egy további feladatot végeztettek. A tesztek és a feladat megoldása alatt fMRI képalkotó eljárással követték az agyi területek aktivitását. A teszteket és a képalkotó vizsgálatot mind a metilénkék vagy placebo beadása előtt és után 1 órával elvégezték. Az agyi vérkeringést is mérték, a kísérleti szer adagolása előtt és után szén-dioxid terheléses módszerrel.
Az eredmények azt mutatják, hogy a pszichomotoros figyelem-teszt során a metilénkéket kapó csoportban szignifikánsan magasabb fMRI aktivitás volt megfigyelhető a bilaterális anterior és posterior insularis kérgi területeken a figyelem szakaszában (P= 0,03-0,008).
A rövidtávú memória teszteken pedig a metilénkék csoportban szignifikánsan emelkedett az fMRI aktivitás a bilaterális occipitális lebenyek, a bazális ganglionok, a thalamus, a parietális lebenyek, az anterior gyrus cinguli és a cerebellum területén (P=0,03-0,0003).
A metilénkék adása után hozzávetőleg 7%-kal emelkedett a helyes magatartásbeli válaszok száma (P=0,01). Hasonló változás nem volt megfigyelhető a placebo csoportban.
Az agyi vérkeringés egyik csoportban sem változott.
A kutatók szerint ezek az eredmények alátámasztják a korábbi, a metilénkék memória javító hatására vonatkozó megfigyelést és az fMRI-vel kimutatott bizonyos agyterületek aktivitásnövekedései összefüggésben állnak a térlátáson alapuló rövidtávú memória teszt eredményeivel, amelyek párhuzamosan javultak ugyanazon vizsgálatba vont személy magatartásvizsgálati eredményeivel.
Bár a most bemutatott vizsgálat nem mérte a metilénkék hatását a hosszú távú memóriára; de jelenleg is folyik egy klinikai vizsgálat azzal kapcsolatban, hogy milyen hatást gyakorol a metilénkék enyhe kognitív zavarral vagy Alzheimer kórral küzdő páciensek állapotára, melynek eredményei jövő év elején várhatók.
Forrás:
1. Radiology
2. Medscape