Acetil-kolin hiány és Alzheimer-kór
A Western University közelmúltban nyilvánosságra hozott kutatási eredményei magyarázatot adhatnak arra, hogy a gyakori antikolinerg szerek hosszú távú alkalmazása miként fokozza a demencia előfordulásának kockázatát a későbbi életszakaszokban.
A többek között az allergia kezelésében is használatos antikolinerg szerekkel végzett vizsgálatok tapasztalatai azt jelzik, hogy az antikolinerg szerek célpontjának, az acetil-kolin neurotranszmitternek a tartós szuppressziója olyan agyi eltéréseket okoz az agyban, melyhez hasonlóak demencia kapcsán figyelhetők meg.
„Több epidemiológiai vizsgálat is igazolta, hogy az antikolinerg szereket hosszú ideje használó betegek körében nagyobb a demencia előfordulásának esélye – magyarázza dr. Marco Prado, a Robarts Research Institute kutatója. – Csak az a kérdés, mi ennek az oka?”
Ismert tény, hogy Alzheimer-betegségben érintettek azok a sejtek, melyek működésükhöz acetil-kolint használnak. A Cerebral Cortex című lapban közzétett vizsgálat kísérleti egereknél ok-okozati összefüggést jelzett az acetil-kolin blokkolása és az Alzheimer-kórra emlékeztető patológiák jelenléte között.
„Azt reméljük, hogy ha megértjük, mi történik az agyban acetil-kolin hiányában, akkor új módszereket fejleszthetünk ki az Alzheimer-kórra jellemző eltérések kivédésében” – mondja dr. Prado.
Prado munkacsoportja kimutatta, hogy a neuronokban az acetil-kolin által mediált szignálok blokkolása a messenger-RNS körülbelül 10 százalékában változásokat okoz az agy azon területein, melyek a deklaratív memória szabályozásáért felelősek. A messenger-RNS fehérjék építőköveiként szolgáló specifikus aminosavakat kódol, és a mutáns egerek agyában tapasztalható eltérések hasonlóak ahhoz, melyek Alzheimer-kór kapcsán észlelhetők.
„Kimutattuk, hogy a neuronok épségéhez acetil-kolinra van szükség – magyarázza a vizsgálat vezetője. − Ha tehát az acetil-kolin hatásait gátoljuk, az agy sejtjei a messenger-RNS drasztikus megváltozásával reagálnak, így az idősödés nyomán olyan eltérések jönnek létre, melyek jelentős átfedést mutatnak az Alzheimer-kór patológiai jellegzetességeivel.”
A most megjelent közlemény szerzői az állatkísérletes adatok validálására humán szövetmintákat használtak. Az egérkísérletekből az is kiderült, hogy az agyi eltéréseken túl magatartási és memóriaproblémák is jelentkeznek. Bebizonyosodott, hogy az acetil-kolin tartós szuppressziója az agyi sejtek pusztulását eredményezte, melynek következtében memóriazavarok léptek fel az idősödő állatoknál. Ahogyan az állat idősebb lesz, a fiatalabb korban még gond nélkül teljesített memóriafeladatok végrehajtása szinte lehetetlenné válik, míg a normális egerek változatlanul jól teljesítenek a memóriát mérő tesztekben.
A szerzők azt remélik, hogy a mostani tapasztalatok alapján új módszerek dolgozhatók ki az acetil-kolin hiányának megakadályozására, így csökkenthetők lesznek a demencia által okozott terhek.
