A vér-agy gát szivárgása Alzheimer-kórhoz vezet

A vár-agy gát nem megfelelő működése központi szerepet játszhat az Alzheimer-kór kialakulásában. Az agyat a különböző káros anyagoktól, például a kórokozóktól és a méreganyagoktól védő életfontosságú rendszer meghibásodása, szivárgása már a neurodegeneratív megbetegedés kezdeti szakaszán megfigyelhető Holland tudósok a Radiology című szaklapban számoltak be ezzel kapcsolatos kutatásaikról.

A tudósok mágneses rezonancia vizsgálat segítségével hasonlították össze a vér-agy gát működését a betegség korai szakaszában lévő Alzheimer-kóros pácienseknél, és velük egykorú, egészséges személyeknél. Minél erősebb volt a vér-agy gát érintettsége, annál egyértelműbb voltak a kognitív károsodás és a demencia jelei.

A vér-agy gát szivárgása azt jelenti, hogy az agy elveszítette védekezési képességét, mondja Walter H. Backes (University Maastricht). Az agysejtek stabilitása megbomlik, és az a környezet, amelyben az idegsejtek kölcsönhatásba lépnek egymással, rossz állapotban van. Mindez az agy hibás működéséhez vezet, mondja a szerző. A vér-agy gát választja el a vérkeringést és a központi idegrendszert. Ez az akadály speciális aktív és passzív transzport- és szűrőmechanizmusokon keresztül gondoskodik az agy megfelelő tápanyagellátásáról, és a hulladékanyagok eltávolításáról, valamint véd az olyan káros behatásoktól, mint a neurotoxinok, vagy a különböző kórokozók. A megfelelően működő vér-agy gát nélkülözhetetlen az egészséges agy számára.

Korábbi tanulmányok is arra a következtetésre jutottak, hogy a vér-agy gát túlzott áteresztőképessége nagy szerepet játszik az Alzheimer-kór kialakulásában. Backes és kollégái kontrasztanyagos MR vizsgálatok segítségével közvetlenül megfigyelhették a vér-agy gát működését élő szervezetben. Ehhez 16 korai Alzheimer-kórban szenvedő beteget, valamint 17 hasonló korú, egészséges önkéntest vizsgáltak meg. Mérték a szivárgás kiterjedésének nagyságát, ami alapján egyfajta térképet készítettek a nem megfelelően működő területekről.

A korai Alzheimer-kóros, és demens betegeknél egyértelműen több szivárgó agyszövetet mutattak ki, mint a kontrollcsoport egészséges tagjainál. Különösen a szürkeállományban találtak sok ilyen területet. Minél hangsúlyosabb volt a szivárgás a szürkeállomány területén, annál rosszabbul teljesítettek a betegek a kognitív teljesítőképességeket felmérő teszteken. Ezt alapul véve a kutatók azt feltételezik, hogy a károsodott vér-agy gát az Alzheimer-kór korai szakaszának jellemzője, és ezzel része azon események sorának, ami végül mentális hanyatláshoz és demenciához vezet.

A kutatók megállapításai segíthetnek az Alzheimer-kór korai diagnosztizálásában. Kontrasztanyagos MR vizsgálat segítségével ugyanis már az első szivárgások is megtalálhatók a vér-agy gáton. Olyan esetekben is, amikor az agy vérellátásában még nem figyelhetők meg elváltozások. A módszerrel vizsgálható a vér-agy gát károsodásának mértéke, és ezzel a demencia kialakulása és progressziója.

Forrás: Wissenschaft aktuell