Instabil vérnyomás demenciát okoz
Idős korban a gyorsan változó vérnyomásértékek miatt rohamosan gyengülnek a kognitív funkciók.
A magas vérnyomástól szenvedő középkorúaknál az életkor előrehaladtával nagyobb eséllyel alakulnak ki memóriaproblémák és más kognitív zavarok. Az időseknél azonban nem a magas értékek, inkább a vérnyomás ingadozása hordozza magában a demencia kialakulásának kockázatát. Amerikai kutatók arról számoltak be a Hypertension című szaklapban, hogy minél erősebben ingadozott a tanulmányban résztvevő 55-64 éves önkéntesek vérnyomása, annál gyorsabban romlottak a kognitív agyi funkcióik egy év alatt. Véleményük szerint a mentális egészség megőrzése szempontjából a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek szedése helyett hatékonyabb megelőzési lehetőségnek bizonyulhat a stabil vérnyomás kialakítása.
Az ingadozó vérnyomás az instabil vérkeringést jelezhet, ami testszerte károsíthatja az ereket, ezáltal hátrányosan befolyásolja az agyi funkciókat, mondja Bo Qin, a kutatócsoport tagja. A vérnyomásingadozások hátterében különféle kórokok pl. gyulladás, vagy magának az érrendszernek a zavart funkciója húzódhat.
A kutatók 976, 54 évesnél idősebb ember adatait elemezték, akik egy kínai hosszútávú tanulmányban vettek részt. Az öt éves időtartam alatt a vérnyomásértékeket folyamatosan dokumentálták, a számmemóriát és az általános kognitív képességeket pedig különböző tesztekkel ítélték meg. A tanulmány elején a szisztolés vérnyomás átlagosan kb. 130 Hgmm, a diasztolés érték 81 Hgmm körül volt.
A mérések két számított átlagértéke (szisztolés és diasztolés vérnyomás) nincs összefüggésben a személy kognitív agyi funkcióinak gyengülésével. A magas vérnyomással rendelkezők ebben a tekintetben nem különböznek a normál vérnyomásértékekkel rendelkezőktől. Azonban minél erősebb a szisztolés vérnyomás mért értékeinek ingadozása, annál gyorsabban romlanak az agyi funkciók. A diasztolés vérnyomásra ez csak a 65 évesnél idősebbek esetében igaz. A statisztikai kiértékelésnél a kutatók figyelembe vettek olyan befolyásoló faktorokat is, mint az életkor, a képzettségi fok, a dohányzás, a fizikai aktivitás, és a korábbi megbetegedések.
A tanulmány szerzői szerint a kezelőorvosoknak nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a páciensek mért vérnyomásértékeinek változására, és nem csak a mérések átlagértékével kellene foglalkozniuk. A vérnyomás instabilitásának kontrollálása talán jó stratégia lehetne az idősek kognitív agyi funkcióinak megőrzésére. A szerzők feltételezése szereint az erősen ingadozó vérnyomás károsíthatja az agyi ereket, ami növeli az infarktus kialakulásának kockázatát, és áteresztőbbé teszi a vér-agy-gátat, ami az agyi funkciók zavarához vezethet. Más kutatók kimutatták, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél mindkét vérnyomásérték jobban ingadozik, mint az azonos korú, egészséges embereknél. Ezzel szemben nem bizonyítható egyértelműen, hogy vérnyomáscsökkentő szerekkel a demencia kockázatát csökkenteni lehet.
Ez a megfigyeléses tanulmány nem igazolt okozati összefüggést, ehhez intervenciós tanulmányokra lenne szükség, melyekben a résztvevők egy csoportjának kezelésekkel stabilizálnák a vérnyomását. Nagyobb hosszútávú tanulmányokkal pedig azt kellene vizsgálni, hogy vajon az instabil vérnyomás megbízható előjele lehet-e az idősek gyorsan romló agyi funkcióinak.
Forrás: Wissenschaft aktuell
