A gombaspórák mindmáig az aeroallergének azon csoportját képviselik, amelynek allergén tulajdonságairól és forrásairól a legkevesebb információ áll rendelkezésre. A gombák okozta allergiás megbetegedések diagnosztizálása a legtöbb klinikus számára ismeretlen, úttalan vadonnak tűnik, ahová az ember nem szívesen teszi be a lábát. Ennek oka, hogy a klinikák által beszerezhető allergének csupán kis töredékét képezik a betegek valós környezetében általában fellelhető allergéneknek. Miért alakult ki ez a diagnosztikai szakadék, és hogyan hidalható át környezeti vizsgálatokkal? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Cikkünkkel szeretnénk segítséget nyújtani a nem bőrgyógyászati szakterületen dolgozó kollégáknak a köröm és az interdigitális régió mikózisainak ellátásával kapcsolatban. A témaválasztást indokolja, hogy gyakoriságuk ellenére kisebb figyelmet kapnak ezek a kórképek.
Az Amerikai Egyesült Államokban a lakosság 40%-a választ vízzel kapcsolatos szabadidős tevékenységet.1 A magyar lakosság hasonló arányban veszi igénybe a fürdőhelyeket a Magyar Turizmus Részvénytársaság adatai szerint. A szabadidő eltöltésének ez a formája egyre népszerűbb, számos ösztönző is ebbe az irányba hat. Az amerikai járványügyi hatóság (CDC) rendszeresen közöl adatokat a strandokkal, szabad vízi sportolással összefüggő fertőzésekről. A jelen számban megjelenő szimpózium szerzői is hivatkoznak ezekre az eredményekre.
A granulomatózus tüdőbetegségek hátterében leggyakrabban valamilyen fertőző betegség áll. A diagnózis felállításakor figyelembe kell venni a szóba jöhető kórokozók járványügyi tulajdonságait, a vizsgált személynél fennálló, megbetegedésre hajlamosító tényezőket és a patogének kimutatásával kapcsolatos nehézségeket. Jelen tanulmány sorra veszi a legfontosabb kórokozókat, valamint segíti a kezelőorvost a megfelelő mikrobiológiai és patológiai vizsgálatok kiválasztásában.
A gombafertőzések jelentőségét gyakran alulbecsüljük, és korrekt diagnózisuk sokszor késik. Különösen akkor veszélyesek, ha rezisztenssé válnak a meglévő gyógyszerekkel szemben.
A bőr- és lágyrészfertőzések között egyszerű és szövődményes (nekrotizáló vagy nem nekrotizáló), illetve gennyes és nem gennyes fertőzéseket különböztetünk meg. A közösségben szerzett fertőzéseket legtöbbször methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus vagy béta-hemolitikus Streptococcus okozza. A szövődményes fertőzések szisztémás gyulladásos reakció szindróma formájában jelenhetnek meg.
A szuperficiális dermatofitózisok incidenciája továbbra is magas a fejlett országokban, ezért változatlanul nagy szükség van biztonságosan és eredményesen alkalmazható helyi gombaellenes szerekre. A naftifin-hidroklorid erőteljes antifungális hatást fejt ki a dermatofitonokkal szemben, és nem kell számolni rezisztencia kialakulásával.
Az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) több intézkedést is tesz a Nizoral (ketoconazole) orális tablettával kapcsolatban: korlátozza a gyógyszer alkalmazását, figyelmeztet, hogy súlyos májkárosodást és mellékvese problémákat okozhat, valamint hogy veszélyes interakcióba léphet más gyógyszerekkel.
A gyulladásos bélbetegségek kezelésében polgárjogot nyert a tumornekrózis faktor-alfát (TNF-alfát) gátló biológiai szerek alkalmazása. A szerzők az esetismertetés után átfogó ismertetést adnak az eredményekről és buktatókról.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.