Egy nagy retrospektív kohorszvizsgálatban a koleszterinszint-csökkentő rozuvasztatin szedésekor valamivel nagyobb volt a vesekárosodás kockázata, mint az atorvasztatin szedésekor.

Az A csoportú béta-hemolizáló Streptococcusok súlyos posztinfekciós, nem szuppuráló, immunmediált betegségeket okozhatnak, pl. reumás lázat, reaktív artritiszt, gyermekkori autoimmun neuropszichiátriai kórképeket vagy glomerulonefritiszt, főként Afrika szubszaharai régióiban, Indiában, Ausztráliában, Új-Zélandon. A reumás láz ritka, artritisszel, karditisszel vagy valvulitisszel kísért megbetegedés. A nem migrátoros jellegű reaktív artritisz bármelyik ízületet érintheti. A gyermekkori autoimmun neuropszichiátriai kórképek a bazális ganglionokat támadják meg, obszesszív-kompulzív vagy tic zavarokban manifesztálódnak. A Streptococcus-fertőzést követő glomerulonefritisz klinikai képe a tünetmentes mikroszkópos hematúriától a súlyosabb formákig változhat.

Az IgA-nefropátia változatos klinikai képpel társuló primer glomeruláris betegség. Az esetek egy részében visszatérő hematúriával járó, jó prognó­zisú állapot, az esetek másik részében viszont végstádiumú vesebetegséget okoz. A közlemény a kórkép patogenezisét, diagnosztikáját és kezelési lehetőségeit ismerteti.

A szisztémás vaszkulitiszek kezelése nagy kihívás. Főként a generalizált, sú­lyos állapotok azonnali kezelése elengedhetetlen, ettől függ a beteg sorsa, a szervi károsodás és a túlélés. Ilyenkor alapvető az immunszuppresszió. A kezelés függ a betegségtípustól. A kortikoszteroidok csaknem mindig első választást képeznek. 

A vizeletvizsgálat alapvető eszköze számos szisztémás és genitourinális betegség kivizsgálásának. Ha mikroszkópos hematúriát gyanítunk, a tesztcsíkkal nyert ered­ményt mikroszkópos vizsgálattal is igazolni kell. Nyilvánvaló ok hiányában a mikro­szkópos hematúria kivizsgálásának része a vesefunkció vizsgálata, a húgyúti kép­alkotás és a cisztoszkópia. Ha sztent van az uréterben, csak vizeletvizsgálat alapján nem állítható fel a húgyúti gyulladás diagnózisa. 

A MEST szövettani pontrendszer javította az IgA-nefropátia prognózisának becslé­sét. Gyermekkori nefrózis szindrómában rituximabbal meghosszabbítható a reci dívamentes időszak. Lupusznefritiszben eddig nem sikerült igazolni az abatacept terápiás válaszarányt javító hatását. Sjögren szindrómában a glomerulonefritisz je­lentkezése időbeli összefüggést mutat a limfómák kialakulásával. 

Az Orvostovábbképző Szemle új számának Szimpózium rovata a háziorvosok érdeklődésére számító három, látszólag különböző nefrológiai témát tárgyal. Az első közlemény a háziorvosi gyakorlatban előforduló típusos vizeleteltérésekre hívja fel a figyelmet három esetismertetés kapcsán. Az észlelt vizeleteltéré­seket azonban nemcsak urológiai, ha­nem – mint azt a másik két közlemény is mutatja – örökletes kórképek, pri­mer vagy szisztémás vesebetegségek is okozhatják, amelyek már gyermekkor­ban is megnyilvánulhatnak. A cikkek és kommentárok egyúttal lehetőséget adnak az újabb nefrológiai ismeretek, elsősorban az idült vesebetegség (chronic kidney disease, CKD) új irányelvének bemu­tatására, elsősorban a hazai háziorvosi gyakorlat szempontjából.

Az autoszomális domináns policisztás vesebetegség (ADPKD) a leggyakoribb öröklött vesebaj. A terápiák célpontjai a renális, húgyúti és egyéb manifesztációk. Fontos a magas vérnyomás korai kimutatása és kezelése. A húgyúti fertőzések te­rápiájában a leghasznosabb antibiotikumok a fluorokinolonok. ADPKD-ben a ve­sekövesség és az intrakraniális aneurizma lényegesen gyakoribb, mint az általános népességben. Az ösztrogént tartalmazó orális fogamzásgátlókat és a menopau­zában adott ösztrogéneket az ADPKD-s betegek legfeljebb kis dózisban kaphat­ják. ADPKD nagy kockázata esetén a vese ultrahangvizsgálata a választandó szűrési módszer.

Az American Urological Association frissített ajánlást tett közzé a tünetmentes mik­roszkópos hematúriával kapcsolatosan. A fő okok a húgyutak fertőzése, jóindula­tú prosztatahiperplázia, húgyúti kövesség; 5%-ban áll fenn rosszindulatú húgyúti elváltozás. Ha a mikroszkópos hematúria a szakszerű antibiotikumkezelés után is fennmarad, akkor kivizsgálásra van szükség. Nefrológiai és urológiai kivizsgálást in­dokolnak a vizeletben talált diszmorf vörösvérsejtek, a fehérjevizelés, az emelkedett kreatininszint, a magas vérnyomás. A felső húgyutak multifázisos CT-urográfiával, az alsó húgyutak cisztoszkópiával vizsgálhatók legjobban. Ma már nem javasolják a vi­zeletüledék rutinszerű citológiai vizsgálatát.

A kóroktanilag heterogén glomerulonefritiszek definitív diagnózisa vesebiopsziával állítható fel. A primer és szekunder formák megkülönböztetésének nagy klinikai jelentősége van, mert a legtöbb szekunder glomerulonefritisz gyógyítható a kiváltó ok kezelésével. Az optimális kezelés kiindulópontja az adott beteg egyéni prognózisa. Optimális „szupportív” terápiával – a vérnyomás beállításával, a proteinúria csökkentésével, a dohányzás elhagyásával és étrendi előírások érvényesítésével – a vesefunkció romlása lassítható, esetleg megállítható.