Az USA járványügyi hivatalának (CDC) becslése szerint évente hat ameri­kaiból egy kap ételmérgezést. A betegség leggyakoribb okai vírusok (pl. norovírus), baktériumok (pl. Salmonella, Escherichia coli, Campylobacter, Listeria) és paraziták (pl. Toxoplasma gondii, Giardia). A végleges diagnózis csak széklettenyésztéssel vagy más, bonyolultabb laboratóriumi vizsgálat­tal állapítható meg. Ételmérgezés gyanújakor az empirikus kezelést már e vizsgálatok eredményének megismerése előtt el kell kezdeni. Az empirikus terápia lényege a tünetek kezelése, a klinikailag dehidrált betegek rehidrálása és antibiotikum adása. Az ételmérgezéseket jelenteni kell a helyi és állami egészségügyi szerveknek.

Az idült hasmenés laza széklet ürítése 4 hétnél tovább. Három fő csoportja a vizes, a zsíros és a gyulladásos hasmenés. A felszívódási zavarhoz társuló hasmenés jellemzője a fokozott gázképződés, a zsírszékelés vagy testsúlycsökkenés; a fertőzéses hasmenés klasszikus példája a giardiasis. A cöliákia szintén felszívódási zavar kapcsán lép fel. Gyulladásos hasmenés esetén vér és genny jelenik meg a székletben.