A mindennapi sebészetben elfogadottá váltak a minimálisan invazív beavatkozások, melyek közül a legmodernebbnek számító robotsebészet számos előnyt nyújt a betegek számára.
Jelen összefoglaló tanulmányunkban áttekintjük, miként változott a robotika és a robotok gyártásának célja. Ezenkívül a sebészet fejlődésének rövid összefoglalóján keresztül bemutatunk paradigmaváltásokat, melyek megmutatják, miként gondolkodunk mi emberek az újdonságok megjelenéséről és alkalmazásáról kontinensünkön és a tengeren túl. Az összefoglaló zárásaként ismertetjük a robotsebészet összetett felépítését, előnyeit, helyét, és kitekintünk az élvonalbeli kutatások eredményeire, hogy konklúzióként megfogalmazhassuk, hogy merre visz a jövő sebészetének útja.

Magy Onkol 68:201-205, 2024

A robotasszisztált nyelőcsősebészet (RAMIE) bevezetése jelentős előrelépést jelent a minimálisan invazív sebészetben. A robotrendszer jellemzően nagy felbontású 3D kamerát és speciálisan mozgatható műszereket tartalmaz, amelyeket a sebész egy konzolról vezérel. A módszer segítségével csökkentve
a beavatkozás okozta traumát, gyorsabb felépülési idő érhető el a hagyományos nyitott műtétekhez képest. Ezen túlmenően a robotműszerek biztosította megnövelt
mozgástartomány lehetővé teszi a precízebb manipulációt a nyelőcső és a környező szervek területén, ezzel javítva a tumorreszekciók és rekonstrukciók eredményességét. A klinikai
vizsgálatok eredményei ígéretesek: csökken a posztoperatív fájdalom, alacsonyabb a szövődmények kockázata és rövidebb a kórházi tartózkodás, ugyanakkor az onkológiai eredmények minimum egyenlőek a nyitott műtétekhez viszonyítva. A technológia fejlődésével a robot által támogatott
nyelőcsősebészet várhatóan egyre szélesebb körben terjed el jobb műtéti eredményeket biztosítva a jó- és rosszindulatú nyelőcsőbetegségek sebészi kezelése során egyaránt.

Magy Onkol 68:215-220, 2024

Siketen született gyermekek váltak hallóvá kétoldali DFNB9-génkezelést követően.

A vibráló, lenyelhető tabletta a gyomor feszülését érzékelő receptorok stimulálásával kelti a jóllakottság érzését, így új módszer lehet az elhízás megelőzésére.

Az Optilume katéter beültetése BPH-ban jelentősen könnyíti a vizelést, növeli a vizeletáramlási sebességet és nem befolyásolja a szexuális funkciókat.

Hasznos biomarkernek tűnik a neurofilamentum könnyűlánc-fehérje (NfL) az Alzheimer-kór korai diagnózisában és nyomon követésében.

A késői stádiumban felfedezett rákos betegek kezelési lehetőségei erősen korlátozottak, ezért a daganatos betegek kimenetelének javítása szempontjából a daganatos megbetegedések korai diagnózisa továbbra is alapvető fontosságú.

Németországban a kardiális és keringési betegségek állnak a leggyakoribb halálokok listájának élén. A klinikai kritériumok és a célirányosan megvá­lasztott képalkotó eljárások együttesen alapozzák meg a pontos diagnózist és az optimális terápiás döntéseket. A nukleáris medicina képalkotó eljárá­sai biológiai folyamatokat megjelenítő funkcionális vizsgálatok. Dolgoza­tunkban áttekintjük a kardiológiai diagnosztikai kérdések megválaszolá­sára napjainkban használatos radioaktív izotópos vizsgálati módszereket.

Egy minimálisan invazív ultrahangos beavatkozással jelentősen sikerült enyhíteni Parkinson-kóros betegeknél a tremort, a fizikális tüneteket, és javítani a mobilitást.

A vérköpés vagy haemoptoe az alsó légutakból, általában a hörgőkből származó vér kilökődése. A kezdeti kivizsgálás magában foglalja a vérzés súlyosságának és a beteg stabilitásának meghatározását, és a légutak vé­delme érdekében bronchoszkópiát tehet szükségessé. A szupportív orvosi kezelés mellett a terápiának magában kell foglalnia a kiváltó ok kezelését is, mivel a megállapított ok kezelésének hiányában a vérzés gyakran meg­ismétlődik. Sebészeti beavatkozásra olyan betegeknél kerül sor, akiknél a gyógyszeres kezelés és az embolizáció nem bizonyul hatásosnak.