A bazálsejtes karcinóma a bőrrák egyik formája, mely sok szempontból eltérő tulajdonságokkal rendelkezik, mint a bőrrákok egyéb formái, pél­dául a melanóma, noha talán először ez utóbbi jut eszünkbe a „bőrrák” kifejezést hallva. Betegtájékoztatónkból megtudhatja, melyek a bazálsejtes karcinóma legfőbb jellemzői, okai, mi a kivizsgálás menete és a kezelés le­hetőségei és nem utolsósorban azt is, mit tehet kialakulásának megelőzése érdekében, illetve akkor, ha bazálsejtes karcinóma miatt kezelésen esett át.

Tisztázatlan etiológiájú krónikus pancreatitisben fontos a genetikai vizs­gálat a hasnyálmirigyrák kockázatának tisztázása céljából. Gyulladásos bélbetegségben a genetikai vizsgálat mono- vagy oligogénes örökletes té­nyezőket deríthet fel és célzott kezelést tehet lehetővé. Bizonyos genetikai faktorok elősegítik a metabolikus szindróma, illetve a zsírmáj kialakulását és súlyosbodását. Zsírmáj esetén ma még nem végeznek rutinszerűen ge­netikai vizsgálatokat, de a jövőben szerepe lehet a géndiagnosztikának a rizikóbecslés és a hepatocelluláris carcinoma követése terén.

Az egyedfejlődés során kialakult ideghálózatok kb. 300 milliárd idegsejtje kémiai ingerületátvivő anyagok és elektromos impulzusok segítségével létesít kapcsolatot, „beszélget” egymással. Sérülékeny, számtalan külső hatásnak kitett hálózat ez. Az emberi magatartást, viselkedést nagymérték­ben befolyásolhatják különféle gyógyszerek, élvezeti szerek, a környezetet és az élelmiszereket szennyező anyagok, ipari mérgek. Toxikológiai cikk­sorozatunk első része a perifériás és a központi idegrendszert érő toxikus hatások formáit és pato-biokémiai mechanizmusait tekinti át.

Idősebb korunkra gyakran feledékennyé válunk, olykor nem jut eszünkbe, mibe akartunk pár perccel korábban belekezdeni. Ez nem feltétlenül jelez demenciát: lehet az öregedés velejárója vagy más betegség, pl. depresszió kísérőjelensége. A valódi demenciát legtöbbször Alzheimer-betegség vagy agyi vérellátási zavar okozza. Tünetei lassan bontakoznak ki, de évek múl­tán az önálló életvitelt is lehetetlenné teszik. A beteg viszonylagos jólléte érdekében nélkülözhetetlen a környezet, a család támogató hozzáállása.

Az év végi ünnepek nemcsak a családi együttlétekre, hanem a nagy evészetekre is hagyományos alkalmakat teremthetnek. Az ilyentájt felszedett kilók legalább felétől igen nehezen szabadulhatunk meg.

A Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) ötrészes cikksorozata a gyártók és forgalmazók szemszögéből mutatja be az étrend-kiegészítők helyét a gyógyulást, betegségmegelőzést, egészségmegőrzést támogató termékek között. A sorozat negyedik része azt vizsgálja, hogyan lehet összeegyeztetni az étrend-kiegészítők szedését a gyógyszeres kezelésekkel.

Ismeretlen eredetű lázként definiáljuk azt a lázas állapotot, amely legalább 3 hé­ten át fennáll, és kóreredetére egyhetes kórházi kivizsgálás (vagy „ésszerű” kivizs­gálás) sem derít fényt. Az ismeretlen eredetű láz inkább gyakori betegség atípu­sos jele, mintsem ritka betegség tünete. Ha a diagnózis a szokásos laboratóriumi vizsgálatok, a régióspecifikus szerológiai tesztek és képalkotó vizsgálatok elvég­zése után sem egyértelmű, a pozitronemissziós tomográfia segítheti a klinikust a szövetbiopszia irányának meghatározásában. Ismeretlen eredetű láz esetén általá­ban nem javasoljuk antibiotikum vagy szteroid empirikus adását.

A túlhajszolt életmóddal párhuzamosan egyre inkább terjed az ebédre bekapok egy szendvicset amerikai szokása. Tudnunk kell azonban, hogy ezzel szervezetünkbe nem csak bőséges kalóriát, hanem a napi sószükséglet jelentős részét is bevisszük.

Az omega-3 zsírsavat táplálékkiegészítőként fogyasztó egerek ízületei egészségesebbek, mint a nagy telített zsírtartalmú és omega-6 zsírsavtartalmú étrenden élő egereké.

A fáradtságos, monoton, unalmas testedzés után gyakran kiadós étkezéssel jutalmazzuk magunkat, ezért több kalóriát fogyasztunk, mint amennyit elégettünk.