Az előrehaladott vagy áttétes vesekéreg-daganatos betegek kezelésében a terápiás lehetőségek a 15 éve tartó tirozin-kináz-inhibitor- (TKI-) éra után jelentősen bővültek az új típusú immunterápiák megjelenésével, valamint a korábbi standard nephrectomia szerepének és időzítésének átértékelődésével. Különösen kedvező eredmények érhetők el, ha első vonalban az immunonkológiai készítményeket kombináljuk CTLA4-gátlóval vagy VEGFR-gátlóval. Az eddig mértékadó terápiák (sunitinib, pazopanib) a jó prognózisú betegek kezdeti terápiájában továbbra is opciók. Közleményünkben ismertetjük napjaink modern terápiás lehetőségeinek alapjait és a legújabb kezelési irányokat. 

A géntoxikológia azokat a DNS szintjén bekövetkező változásokat foglalja magába, amelyek a nukleinsavak szerkezetének megváltozásához, mutá­ciókhoz vezetnek. Amennyiben a mutációk sorozata olyan változásokat okoz, hogy azok a sejt túlélését ugyan nem befolyásolják, de károsíthatják a fiziológiás kontrollmechanizmusokat, és a mutáns sejt függetlenedik a környezetétől, karcinogenezisről beszélünk. A géntoxikológia és a kar­cinogenezis folyamata nem azonos, de szorosan összefügg egymással.

A foglalkozási orvosnak a kockázatbecslés eszközeként alkalmaznia kell a környezet monitorozását és a biológiai markerek ellenőrzését, a legmo­dernebb orvosi diagnosztikus eszközöket, a szűrés módszertanát, amivel az expozíció megléte kimutatható. A rejtett expozíció kimutatására alkalmas lehet a genotoxikológiai monitorozás, ami a rákkeltő mutagén-karcinogén anyagok jelenlétére az expozíció pillanatnyi jelenlététől függetlenül is felhív­ja a figyelmet a biológiai hatások – kromoszóma-rendellenességek – alapján.

- A csernobili katasztrófa tanulságai a XXI. században
- Nanotechnológia az orvostudományban
- A sugárzások rákkeltő hatásai
- A sugárterápia környezet- és egészségvédelmi vonatkozásai (azonosságok és különbségek az ionizáló/nem ionizáló sugárzások hatásmechanizmusában)
- Az ionizáló sugárzás immunrendszerre gyakorolt hatása
- Ionizáló sugárzás terápiás alkalmazása, laser-indukált másodlagos sugárforrások
- Kis sugárdózisok hatására bekövetkező molekuláris szintű változások
- Élelmiszereinkben előforduló radionuklidok szerepe a lakosság sugárterhelésében
- Funkcionális MRI-vizsgálatok az orvosi diagnosztikában
- Arzén-trioxid antioxidáns hatásának vizsgálata humán sejtes rendszerben
- KAQUN-víz hatása egészséges önkéntesek immunológiai paramétereire
- d-Lenolate® hatása egészséges önkéntesek immunológiai paramétereire
- Géntoxikus és oxídatív expozíció hatásvizsgálata egysejtes gélelektroforézissel vegyipari dolgozókon
- Az ionizáló sugárzás orvostudományi alkalmazásainak sugárvédelmi vonatkozásai
- Nem orvosi célú humán röntgenvizsgálatok sugárvédelmi kérdései
- A lakosság elektromágneses terhelésének csökkentése az alacsony frekvenciájú és a rádiófrekvenciás terek esetében
- A lakossági és munkahelyi ultraibolya sugárzás túl-expozíció megelőzésének lehetőségei
- Kell-e féljünk a napsugárzástól?
- Az ionizáló sugárzás molekuláris biológiai hatása sejt- és szervezeti szinten
- Korszerű atomerőmű-típusok
- Kisdózisú ionizáló sugárexpozíció kimutatása kémiai karcinogénekkel exponáltak limfocitáiban