A gasztroenterológia és a hepatológia nem csak a szisztémás autoimmun betegségek emésztőrendszeri érintettségével foglalkozik; számos olyan immunológiai eredetű kórképet ismerünk, amely elsődlegesen a gyomor-bél traktust, a hasnyálmirigyet vagy a májat érinti, és amelyekben gyak­ran szervspecifikus antitestek is kimutathatók. A közleményben a szerzők szervről szervre haladva foglalják össze a legfontosabb emésztőrendszeri autoimmun állapotok diagnosztikáját.

A sebkezelésben alkalmazott ezüstszálak bioaktív üvegszálakra történő felvitele növeli antibakteriális hatásuk hosszát.

Hőstabil lipid nanorészecskéi miatt a jelenleg fázis II. vizsgálatokban értékelt mRNS alapú ChulaCov19 vakcina egyszerű hűtőszekrényben is három hónapig eltartható.

A Gladstone Institutes egy merőben új mechanizmusú a belélegezhető antivirális készítményen dolgozik, amely a variánsok többsége ellen is hosszú ideig tartó védelmet biztosíthat.

A transzglutamináz-2 enzimnek a coeliakia kialakulásában központi sze­repe van, így az enzim blokkolása ígéretes terápiás lehetőség. A direkt és specifikus, újgenerációs transzglutamináz-2-inhibitor ZED1227 az első nem diétás kezelés, mely humán klinikai vizsgálatban alkalmasnak bizonyult a gluténterhelés mellett bekövetkező nyálkahártya-károsodás megelőzésére.

Az egész világra kiterjedő COVID-19-járvány elleni fő védekezést az oltások jelentik, így az általuk okozott allergiás reakciók megértése kulcsfontossá­gú. Jelen ismereteink alapján a polietilén-glikol (PEG, mRNS vakcinákban) és a poliszorbát (vektor típusú vakcinákban) molekulák oki szerepe állhat a vakcinák által indukált legsúlyosabb adverz reakciók hátterében. A fel­merülő allergiás reakciók meghatározása, a közepes és a nagy kockázatú csoportba tartozó egyének kivizsgálása elősegítheti a vakcinák biztonsá­gosabb alkalmazását, illetve a jövőben az új oltások megjelenésével a sze­mélyre szabott oltóanyagok kiválasztását is.

Fázis III eredmények szerint csaknem 90%-os hatásosságot mutatott a Novavax oltóanyaga, ám a dél-afrikai variáns ellenében jóval szerényebb eredményeket produkált.

A molekuláris medicina egyik perspektivikus területét képviselő oligonukleotid-terápia rövid, szintetikus nukleinsavakat alkalmaz specifikus gé­nek, illetve fehérjék működésének befolyásolására. Az összefoglaló a ma már gyakorlati eredményeket is felmutató, de sikertörténetnek még nem tekint­hető tudományterület jelenlegi helyzetét és jövőbeli lehetőségeit mutatja be.

Az élelmiszer- és a kozmetikai iparban, bőrgyógyászati készítményekben alkalmazott mikronizált titándioxid egészségügyi kockázatot jelenthet.

A Wake Forest Baptist Medical Cener kutatói a napelemekben használatos nanopartikulumokhoz hasonló, elektromos vezetőképességű nanorészecskéket (PN) hoztak létre orvosi célokra. A nanopartikulumok infravörös fény hatására hőt termelnek, melyek alkalmasak lehetnek a colorectalis ráksejtek elpusztítására.