Egy új, nanotechnológián alpuló diagnosztikus eszköz segítségével 15 percen belül kimutatható számos légúti vírus és baktérium.

Az időskori makuladegeneráció a felnőtt korban szerzett vaksági okok között vezető helyen szerepel hazánkban és világszerte. A vaszkuláris növekedésifaktor-gátló (anti-VEGF) kezelések segítségével hatékonyan csökkenthető a hirtelen kialakuló látásromlás. Jelen közlemény a már hasz­nálatos és az új, fejlesztés alatt álló kezeléseket tekinti át.

Átolvastam a lapban Dr. Oberfrank Ferenc „Útkeresés: az orvoslás céljai és az orvosi autonómia” és Dr. Kincses Gyula „Útkeresés II: az egészség és gyógyulás célszerű irányai” című írását. A két nagy ívű és a súlypontokat igen jól kiemelő munkához nem kívánok korrekciókat, megjegyzéseket fűzni – ha az alkotók ezeket a gondolataikat kívánták közzétenni, akkor ez szuverén joguk és felelősségük, ezt illik tiszteletben tartani. 

A tenger gyümölcsei igen jelentős étel-allergének, így az ezekből származó étrendkiegészítőként is forgalmazott kitozán potenciális allergén. 

 A képalkotó eljárások fontos szerepet töltenek be a reumatológiai betegségek diagnózisában és kezelésük követésében. Az ultrahang nélkülözhetetlen az ízületi és vaszkuláris betegségek, az MRI a csonteróziók és a csontvelőödéma kórismézésében. A kapillárismikroszkópia a kötőszöveti betegségek (pl. szisztémás szklerózis) korai diagnózisát és kezelésének követését segíti. A kettős energiájú CT (DECT) kimutatja az urátkristályokat. 

Az 1-es típusú diabéteszes gyermekek kortársaikhoz hasonló életminőséggel és fizikai aktivitással rendelkeznek, de a motoros képességeikben lemaradás tapasztalható. A glikémiás kontroll a kardiorespiratorikus fittséggel mutat összefüggést.

Igény szerint, a felhasználás helyszínén és bonyolult eszközök nélkül elkészíthető oltóanyag kifejlesztésén dolgoznak amerikai kutatók. A nanorészecskék felhasználásával készülő új típusú vakcinát egereken már sikeresen tesztelték.

A nanotechnológia sok területen jelen van már mindennapi életünkben. Összeha­sonlítva a többi felhasználási területtel, a nanométeres tartományba eső vékony­rétegek klinikai alkalmazása felé csak lassan nyílik meg az út. Ennek oka gyakran a költségekre, a felhasználásra és az adott klinikai helyzetekben fennálló kockáza­tokra vonatkozó ismereteink hiánya. Szorosabb együttműködésre lenne szükség a kórházi, rendelői gyakorlat és a mérnöki, természettudományos kutatás, fejlesz­tés között. A cikk átfogó képet ad a nem mérnök, nem biofizikus olvasó számára a nanobevonatok sokoldalú orvosi alkalmazásának elveiről, módszereiről, esetleges veszélyeiről.

A nanorészecskék felhasználása jelentősen megnőtt az utóbbi években, ezzel párhuzamosan az aggodalmak is növekednek a részecskék esetleges egészségügyi kockázata miatt. 

Egy új, miniatűr, a nukleáris mágneses rezonancia (NMR) technológiát felhasználó diagnosztikus platform képes arra, hogy detektálja a sejt mikrovezikulumoknak nevezett apró részecskéit egy csepp vérben. A ráksejtek több mikrovezikulumot bocsátanak ki magukból, mint a normális sejtek, s ezért detektálásuk egyszerű módja lehet a rák diagnosztizálásának.