A szérum neurofilamentum könnyűlánc (sNfL) sclerosis multiplexben előre jelezte az új T2 elváltozások kialakulását vagy meglévők megnagyobbodását.

Néhány adat arra utal, hogy A SARS-CoV-2 közvetlen agyi károsodást is okozhat és ennek kapcán gyulladásos mediátorok jelennek meg a cerebrospinális folyadékban (CSF), amiből arra következtetnek, hogy perifériás gyulladások magyarázhatják a COVID-19 egyes neurológiai tüneteit.

A regionális mozgásszervi fájdalmak leggyakrabban adott mozgásokat végrehajtó anatómiai struktúrák degeneratív és gyulladásos elváltozásaiból származnak. Eredményes gyógyszeres kezelésükhöz a fájdalom patomechanizmusának (nociceptív, neuropathiás, centrális) megfelelő hatóanyag kiválasztása szükséges. E választás során a helyi hatású hatóanyagok és készítmények (elsősorban gélek és tapaszok) kínálnak kedvező, hatásos és biztonságos lehetőséget.

A bélben kiképződött immunsejtek védik a központi idegrendszert a fertőzések ellen, írja egy Nature-tanulmány, ami arra is felhívja a figyelmet, hogy antibiotikum-kezelés után csökken a meningeális immunitás.

 A Lancet Neurology-ban független vizsgálók által megjelentetett közlemény az 5q-SMA-ban szenvedő későbbi életkorban tüneteket mutató betegek nuszinerszen kezeléséből származó klinikai tapasztalatait emeli ki.

A központi idegrendszerben ritkán fordulnak elő limfoproliferatív elváltozások, diagnosztikájuk és kezelésük ennek megfelelően komoly kihívást jelent. A primer központi idegrendszeri (KIR) limfóma és a hozzá sok szempontból hasonló primer okuláris (vitreoretinális) limfóma genomikai és neuroimmunológiai jellegzetességei miatt a 2008-as osztályozás bevezetése óta külön betegségnek tekintendő. Bár még nem minden részletében világos, a jellegzetes lokalizáció a transzformált limfómasejtek és az idegszövetek speciális interakciója révén alakul ki, de feltételezik az idegrendszer különleges immunstátuszának szerepét is. A primer KIR limfóma szövettani azonosítására és az egyéb limfoid folyamatoktól való elkülönítésére gyakran minimális mennyiségű vagy kevésbé reprezentatív minta áll rendelkezésre, ami a teljes hematopatológiai arzenál bevetését szükségessé teheti. Magy Onkol 61:81–87, 2017

Kulcsszavak: agresszív limfóma, idegrendszer, antigén, B-sejt, immunitás

A multifokális motoros neuropátia (MMN) ritka immunmediált neuropátia, mely egyes esetekben más autoimmun betegséggel is társulhat. Klinikán­kon két nőbetegnél diagnosztizáltuk az MMN és sclerosis multiplex (SM) együttes megjelenését. Az ő esetük hívta fel a figyelmünket a differenciáldiagnosztikai nehézségekre és a terápiás kihívásra. Jelen összefoglaló­ban az MMN és az SM koincidenciájára vagy komorbiditására és a két immunmediált kórkép kezelésében várható átfedésre, ellentmondásokra hívjuk fel a figyelmet, az MMN klinikumát és kezelését helyezve előtérbe. 

A stiff person szindróma (SPS) ritka neuroimmunológiai, ritkábban paraneopláziás neuromuszkuláris betegség, melynek hosszú távú kezelé­se a beteg elfogadható életminősége érdekében, az adható gyógyszerek mellékhatásprofilját és a betegség esetleges szövődményeit ismerve nem kis kihívás. Jelen összefoglalóban a betegséget és a rendelkezésre álló ke­zelési módokat tekintjük át. 

A myasthenia gravis az ellenanyag mediálta autoimmun betegségek proto­típusa: a neuromuszkuláris junkció acetil-kolin-receptorainak működését gátló ellenanyagok hatására alakul ki a betegségre jellemző izomgyenge­ség, izomfáradékonyság. Hatásos terápiái csak az elmúlt 40 évben váltak széles körben elfogadottá. A jelenleg elérhető kezelésekkel a betegek döntő többsége egyensúlyban tartható, közel tünetmentes állapotban teljes érté­kű életet élhet. A betegellátás elsődleges szempontja a miaszténiás krízist provokáló tényezők kerülése.

Az idegrendszert érintő kórképek Magyarországon népbetegségek. Hazánkban a becslések szerint legalább 800 ezren szen­vednek migrén miatt, kb. 300 ezren küzdenek az alvásfüggő légzészavarok problémájával, 200 ezerre tehető az akut agyi vérkeringési zavar (stroke) következményeivel élők száma, a neurodegeneratív betegségek közül gya­kori betegségek az Alzheimer-kór és egyéb demenciák, valamint a Parkinson-kór, míg a neuroimmunológiai kórképek közül a scle­rosis multiplex érinti a legtöbbeket. Nem vé­letlen, hogy a neurológiai továbbképzéseken is elsősorban ezek a gyakori kórképek kapják a legtöbb figyelmet. Az Orvostovábbképző Szemle mostani számának Szimpózium rovata ritkább, de az életminőséget súlyosan érin­tő, sőt akár életveszélyes neuroimmunlógiai kórképeket ismertet, illetve az idegrendszeri betegségeket gyakran kísérő, de keveset tár­gyalt szövődmény, a vizeletürítési zavar kap benne hangsúlyt.