Az asthma bronchiale komoly egészségügyi probléma világszerte. Az aszt­ma exacerbációja gyakori és súlyos esemény, amely életveszélyes lehet, kialakulását befolyásolja a fenotípus, a légszennyezés, az aeroallergének és a vírusinfekciók jelenléte. Az e tényezők közötti fontos összefüggések és kölcsönhatások megmagyarázzák a szezonalitást és befolyásolják az immunválaszt, ezért nehéz a hatékony megelőzés.

A legfrissebb olasz kutatások szerint az akár rövid ideig tartó légszennyezés is szerepet játszhat a psoriasis fellángolásában: ilyenkor szignifikánsan többen jelentkeznek az orvosnál psoriasisos „flare” miatt.

Különböző okok és patológiai folyamatok vezethetnek vastagbélnyálkahár­tya-gyulladáshoz, a colitisek kialakulásához. A klinikai tünetek (székelési zavarok, gyakran hasmenés, véres széklet, alhasi görcsös jellegű fájdal­mak, tenesmus) egyértelműen a vastagbélre terelik a gyanút, ugyanak­kor a kolonoszkópos lelet a perdöntő, ahol a makroszkópos kép mellett a szövettani vizsgálat, valamint a bakteriológiai és székletvírus-vizsgálatok segítenek a diagnózis megfogalmazásában.

Az akut respirációs distressz szindróma első, módosításokkal ma is elfo­gadott leírását Asbaugh és Bigelow közölte 1967-ben a Lancetben. Azóta a klinikai ismeretek gyarapodásával többször módosították a tünetcsoport leírását, a nómenklatúrát is beleértve. A jelenleg elfogadott berlini definíció enyhe tüdősérülést (ALI), valamint középsúlyos és súlyos ARDS-t különböz­tet meg. 

Az immunrendszer fő feladata a szervezetbe kerülő idegen fehérjék, antigé­nek, fertőző ágensek elleni harc, de a szervezeten belül kialakuló daganatos folyamatok elleni küzdelemben is fontos szerepe van. Az immunrendszer reagál a környezeti fizikai (hő, ultraibolya sugárzás, radioaktivitás) és kémiai ágensekre (dohányzás, környezetszennyezés, gyógyszerek) is. Ezek az ágen­sek stimulálhatják a működést (túlérzékenységi reakciók, autoimmunitás), vagy gátolhatják azt (fokozott hajlam a rákra vagy fertőzésekre). Ezekkel a jelenségekkel foglalkozik az immuntoxikológia.

Az egyedfejlődés során kialakult ideghálózatok kb. 300 milliárd idegsejtje kémiai ingerületátvivő anyagok és elektromos impulzusok segítségével létesít kapcsolatot, „beszélget” egymással. Sérülékeny, számtalan külső hatásnak kitett hálózat ez. Az emberi magatartást, viselkedést nagymérték­ben befolyásolhatják különféle gyógyszerek, élvezeti szerek, a környezetet és az élelmiszereket szennyező anyagok, ipari mérgek. Toxikológiai cikk­sorozatunk első része a perifériás és a központi idegrendszert érő toxikus hatások formáit és pato-biokémiai mechanizmusait tekinti át.

Forgalmas utak okozta légszennyezettség növeli a demencia kialakulásának valószínűségét, derül ki a The Lancet című szaklapban megjelent tanulmányból.

Egy új módszer a hosszú távú környezeti légszennyezés egészségügyi kockázatát az otthon passzívan elszívott cigaretták számához viszonyítja. 

A genitális szemölcsök a szexuálisan aktív népesség kb. 1%-át érintik az USA-ban. Többségüket a humán papillómavírus (HPV) 6-os és 11-es típusa okozza. A sze­mölcsök a nyálkahártyán és a környező bőrön elhelyezkedő kis, lapos papuláktól a karfiolszerű növedékekig sokfélék lehetnek. A beteg kezelheti a szemölcsöt imiquimoddal, podofiloxszal vagy szinekatekinekkel, míg a podofillin, a diklór- és a triklórecetsav alkalmazása orvosi feladat. A sebészeti megoldások: kimetszés, krioterápia, elektrosebészet. A genitális szemölcsöket okozó HPV altípusokkal szem­ben megfelelő védelmet nyújt a kvadrivalens vakcina. A férfiakat a körülmetélés is védi a HPV terjedésével szemben.

A hasi fájdalom és székrekedés után a harmadik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz a haspuffadás, a böfögés és a teltségérzés. Cikkünk ennek okait, hátterét, illetve a panasz megszüntetésének lehetőségeit veszi sorra.