A zsúfolt közutak miatt több a demens

A legnépesebb kanadai tartomány, Ontario szinte teljes lakosságának adatait elemző  tanulmány szerint a forgalmas utak közelében lakókban nagyobb a demencia kialakulásának kockázata, míg más neurodegeneratív megbetegedések (például a Parkinson-kór vagy a sclerosis multiplex) esetén nem mutatható ki ilyen összefüggés.

A vizsgálatok szerint a szennyezett levegő megnövekedett nitrogén-dioxid és szálló por tartalma játszanak legfontosabb oki szerepet, ezek ugyanis  a véráramon keresztül az agyba jutva idegrendszeri zavarokat okozhatnak, mondja Ray Copes (University of Toronto), az egyik vezető kutató. Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy azoknál, akik folyamatosan ki vannak téve a közúti forgalom okozta erős légszennyezettségnek, felerősödnek az idegrendszeri gyulladásos folyamatok, ami gyengíti az agy kognitív képességeit.

A kutatók Ontario lakosságát két csoportra osztották: az egyikben 4,4 millió 20-50 év közötti, a másikban 2,2 millió 55-85 év közötti lakos szerepelt. 2001 és 2012 között a fiatalabbak csoportjában feljegyezték az összes, újonnan regisztrált sclerosis multiplex megbetegedést, az idősebbek csoportjában pedig az összes új demenciában és Parkinson-kórban szenvedő beteget. A lakhely irányítószáma alapján állapították meg, hogy ki milyen messze lakik a legközelebbi forgalmas közúttól.

A vizsgált időszakban mintegy 243 600 új demenciás, 31 600 Parkinson-kóros és 9200-en sclerosis multiplexes megbetegedést észleltek. Megállapították, hogy amennyiben a lakás és az út közötti távolság kevesebb, mint 50 méter, a demencia kialakulásának kockázata 7 százalékkal, 50 és 100 méter között pedig 4 százalékkal magasabb, mint azoknál, akik több mint 300 méterre laknak a forgalomtól. Ez az összefüggés különösen a nagyvárosok lakosainál kifejezett és azoknál, akik sosem költöztek elforgalomközeli lakóhelyükről. A Parkinson-kór és a sclerosis multiplex kialakulása, valamint a lakás és úttest közötti távolság között nem találtak ilyen statisztikai összefüggést. Bár a demencia pontos kiváltó okai nem ismertek, és egyelőre a betegség nem gyógyítható, a kutatás eredményei alapján közegészségügyi intézkedésekkel, a légszennyezettség csökkentésével mérsékelni lehetne a demencia kialakulásának kockázatát.

A levegőt szennyező káros anyagok: az ózon, a nitrogén-oxidok és a szálló por koncentrációjának növekedése mellett forgalma miatti  zajterhelés is hátrányosan befolyásolhatja az agyi funkciókat, a többi között alvászavarok előidézésével. A kanadai vizsgálatban a káros szennyezőanyagok közül a nitrogén-dioxid és a szálló por 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskéi felelősek az idegrendszeri károsodásért, a demencia kialakulásának megnövekedett kockázatáért.

Források: Wissenschaft aktuell