A légszennyeződés károsítja az agyat és a gondolkodást
Már korábban is bizonyították, hogy szennyezett levegő belégzése jelentősen növeli az agyi katasztrófa kockázatát. Egy új vizsgálat szerint a légszennyezettség hosszabb távon az agy szerkezetének károsodásához vezet, és a korosodó városlakók gondolkodóképességének romlását okozza.
A nagyvárosok levegője rendkívül szennyezett: belezúdul a fűtés, az erőművek, a teherautók és egyéb gépjárművek füstje. Különösen a városi levegő rontásáért felelős, 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék (PM2,5) csoportjába sorolt szennyezőanyagok jelentenek súlyos gondot. Az ezekkel szennyezett levegő, még mérsékelt szinten is, bizonyítottan elősegíti az agyi katasztrófa bekövetkezését.
Két vezető bostoni gyógyintézet kutatói azt vizsgálták, hogy a híres Framingham Heart Study 900 résztvevője hogyan reagált az ilyen nagyvárosi levegő hosszú időn át tartó belégzésére. Tanulmányuk a Stroke májusi számában jelent meg. Azt észlelték, hogy ha a PM2,5 részecskékből köbméterenként csak 2 mikrogrammnyival többet tartalmaz a levegő, ami New York állam vagy New England belvárosi részein sokszor előfordul, gyakran okoz alig észlelhető agyi infarktust, és az agyszövet mérhetően csökken.
A városi levegő e szennyeződései mélyen bejutnak a tüdőbe, és már korábban is megfigyelték, hogy hatásukra jelentősen nő a kórházi felvételek gyakorisága, elsősorban szívroham és agyi katasztrófa miatt. „Ez az egyik első vizsgálat, mely a légszennyezettség és az agyi struktúrák közötti összefüggéssel foglalkozik – mondotta Elissa Wilker, a munkacsoport egyik vezetője. – Eredményeink azt sugallják, hogy a légszennyezettség hozzájárul az agyszövet szerkezetének öregedéséhez, demenciától és agyi katasztrófától mentes személyek esetében is.”
A vizsgálati résztvevők legalább 60 esztendősek voltak, agyi katasztrófájuk soha nem volt, és demencia tüneteit sem mutatták. Az értékelés során vizsgálták az agyi össztérfogatot, mely jelzi az agyi atrófia korral összefüggő mértékét, a hippocampus térfogatát, mely a memória szintjéről árulkodik, a fehérállomány hiperintenzitású volumenét, mely a patológiai helyzetre és az öregedés mértékére utal, illetve a burkolt agyi infarktus jeleit.
A tanulmány kimutatta, hogy már az a légszennyezés, ami New York állam és New England belvárosi területein mindennapos – vagyis 2 mikrogrammnyi növekedés a PM2,5 részecskék számában köbméterenként – elég ahhoz, hogy néma agyi infarktusok révén csökkentse az agyi volument, olyan mértékben, ami az agy egy éves öregedésének felel meg.
„Ezek az adatok jelentős előrelépést jelentenek az agyi következmények megértésében – hangsúlyozta Dr. Wilker. – Annak mechanizmusa, hogy a légszennyezettség miképp befolyásolja az agy öregedését, továbbra sem tisztázott, de fontos eleme a folyamatnak a szisztémás gyulladás, mely a parányi részecskék tüdőbeli lerakódásával együtt jár.”
