A légszennyezés szívelégtelenséget és szívritmus-zavart is okoz
A beteg szív teljesítmény csökkenése miatt keringési elégtelenség alakul ki. Új, igen kiterjedt vizsgálatok szereint a szívelégtelenség és a leggyakoribb ritmuszavar kifejlődésében a légszennyezettség is szerepet játszik.
A sűrűn lakott területek és a nagy forgalmú utak környezetében a levegő világszerte igen szennyezett. Azt már régóta megfigyelték, hogy a tüdőszövet funkciójának romlása és rosszindulatú daganatos károsodása szoros összefüggésben van a légszennyeződéssel, de most több, jól kontrollált tanulmány is kapcsolatot talált a szívbetegségek és a belégzett levegő szennyezettsége között.
Edingburgh Egyetemén az Orvosi Kar kutatói Nicholas I. Mills vezetésével öt nagy nemzetközi adatbázis légszennyeződésre vonatkozó adatait elemezve összefüggést talált bizonyos területeken a szennyezettség mértéke és a szívelégtelenség gyakorisága között, amit a Lancetben megjelent tanulmányukban ismertettek.
A légszennyezés mértékét az egészségre veszélyes gázok: szénmonoxid, kéndioxid, nitrogéndioxid, ózon és a kis molekulájú szennyező anyagok koncentrációjával határozták meg. A szakirodalomban megtalált 1 146 dolgozatból 195 foglalkozott megfelelő részletességgel ezekkel az adatokkal.
A skót kutatók a szívelégtelenség előfordulásának gyakoriságát a kórházi felvételek és a halálozás számával mérték. A tanulmány eredményei egyértelműen azt mutatták, hogy a szívelégtelenség miatti kórházi felvételek száma vagy a halálozás szorosan összefügg az adott terület légszennyezettségének mértékével.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az elemzésbe vont városok az iparilag fejlett, elfogadhatóan jó levegőjű országokban voltak, ahol a levegő tisztaságának javítására különféle szabályok, törvények vannak, de ezek eddigi eredménye erősen kérdéses. A légszennyezettség kedvezőtlen hatása folyamatosan érvényesül, de mérések szerint az egészség károsodásának legkifejezettebb következményei a helyszínre érkezés első 24 órájában jelennek meg.
Az Egyesült Államokban a kutatók számításai szerint a 3-9 µg/m³-nál kisebb méretű részecskék koncentrációjának felére csökkentése nyomán a kórházi felvételek száma 7 978 esettel lenne kevesebb ami az egészségügyi kiadásokban évente egy harmad milliárd dollár megtakarítást eredményezne.
A leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció is sűrűbben jelentkezik ott, ahol a légszennyezettség emelkedett. Mark S. Link és munkatársai Boston városában és környékén vizsgálták a fibrilláció előfordulási gyakoriságát és a belélegzett levegő minőségét. A statisztikák szerint Boston az aránylag jó levegőjű amerikai települések egyike, de az aritmiára hajlamos szívbetegek körében az apró méretű szennyezettség minden 6,0 µg/m³-nyi növekedése – a J.Am.Coll.Card.-ban közölt tanulmányuk szereint- átlagosan 26 %-kal emeli a ritmuszavar kockázatát.
Az ember okozta légszennyezés számítások szerint világszerte évente két millió halálesetért felelős. Raquel A. Silva és 30 főnyi nemzetközi munkacsoportja az Environmental Research leveleinek egyikében jelentette meg ezt. A dolgozatban azt írják, hogy ennek a halálozásnak jelentős része Ázsiában következik be, ahol nagy a népsűrűség és igen szennyezett a levegő.
