A szennyezett levegő a verőereket is eltömeszeli
Érthető és közismert, hogy a légszennyezettség károsítja a tüdőt, de egy új vizsgálat azt jelzi, hogy a szálló por és a levegőbe kerülő gázok felgyorsítják az érelmeszesedés folyamatát is, és ezért korábban fordulhat elő infarktus vagy agyi katasztrófa.
Sara Adar és Joel Kaufman amerikai munkacsoportjának közleményét a PLOS Medicine közölte. A kutatók azt találták, hogy a levegőt szennyező apró méretű (2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű) részecskék (a „particulate matter” rövidítésével: PM2,5) belégzése gyorsítja az arteria carotis interna két belső rétegének megvastagodását. Az is igazolódott, hogy ha a belégzett levegőt sikerül tisztábbra váltani, a verőerek falának vastagodása lassul.
„Eredményeink érthetővé teszik, hogy a szennyezett levegőnek kitett emberek körében miért gyakoribb az infarktus és a szélütés” – hangsúlyozta Dr. Adar, hozzátéve, hogy az USA területén az első számú halálok a szívinfarktus, a negyedik pedig az agyi katasztrófa, s ez az iparilag fejlett országokra általában is igaz.
Az adatok értékelése során figyelembe vették az ismert kockázati tényezőket: a dohányzást, a magas vérnyomást, az LDL-koleszterin-szintet, a cukorbetegséget, az elhízást és a mozgáshiányt. A vizsgált személyek a prospektív Multi Ethnic Study of Atherosclerosis and Air Pollution (MESA Air) résztvevői voltak, összesen 5362 személy. Életkoruk 45 és 84 év között változott. A több ágon folyó vizsgálat e részében a kutatók azt vizsgálták, hogy PM2,5 légszennyezettség hatására milyen mértékben változik a kardiovaszkuláris betegségek kockázata.
Az USA soknemzetiségű népességének megfelelően a vizsgálat résztvevőit az egyes etnikumok arányában sorolták be a vizsgálatba. Valamennyi vizsgálati alany arteria carotisának intima-media vastagságát három esztendei különbséggel ismételten megmérték Doppler-ultrahang használatával. A résztvevők lakhelyén levegőmintákat is vettek, és mérték a PM2,5-koncentrációt.
A vizsgálat évei alatt minél magasabb volt a lakhelyen a PM2,5 légszintje, annál gyorsabban nőtt az érvastagság, átlagosan 14 µm mértékben. „Ez azt jelenti, hogy a város legszennyezettebb levegőjű részén a szélütés kockázata 2%-kal nagyobb, mint a jobb levegőjű területeken” – írják a kutatók. Ezzel szemben az átszellőzött városrészekben élőknél a carotis intima-média rétegének vastagodása szignifikánsan lassúbb jelenségnek bizonyult.
Nino Kuenzli, a Baseli Egyetem munkatársa a vizsgálathoz csatolt véleményében hangsúlyozta, hogy a MESA Air tanulmány eredményei igazolják: a városok vezetőinek arra kellene törekedniük, hogy levegő minősége mindenütt elérje az Egészségügyi Világszervezet által megfelelő vizsgálatok alapján megállapított standard szintet.
