Az autópályák közelében élőknél gyakoribb a magas vérnyomás
Már évekkel ezelőtt ismertté vált, hogy a koszorúserek atherosclerosisának gyakorisága összefüggést mutat a levegő szennyezettségével, a nagy forgalmú főutak közelében élőknél akár háromszorosára is megnőhet – annak minden következményével.
A 2010-es közlemény szerzője, Dr. Asghar Fakhri (Beth Israel Deaconess Medical Center, Boston, MA) már egy 2010-es közleményében ismertette, hogy egyre több bizonyíték gyűlik össze a légszennyezés káros kardiovaszkuláris hatásairól. Boston közelében élő 187 angiográfiára kerülő beteg esetén kimutatták, a koronária-sztenózisok gyakorisága attól is függ, hogy a beteg lakóhelye milyen távol van a nagy forgalmú főutaktól. A Harvard Medical School-ban (Boston) a „Normative Aging” vizsgálat 939 betegén is kimutatták, hogy a gyárak közelében lévő, és a forgalmas főutak mellett mérhető légszennyezés jelentősen befolyásolja a kardiovaszkuláris morbiditást és mortalitást, és emeli a hipertónia kockázatát (Schwartz).
Az USA Rhode Island államában, Providence-ben 1764-ben alapított Brown egyetem (az Egyesült Államok hetedik legrégebbi felsőoktatási intézménye vezetése alatt a San Diego (Kalifornia) nagyvárosi körzetében 5401 posztmenopauzális korban lévő nő megfigyelése során azt tapasztalták, hogy a főutaktól 100 méternél kisebb távolságokban élőkben 22%-kal magasabb a hipertónia kockázata, mint a legalább 1 km-re élőkben. A magas vérnyomás gyakorisága a főutakhoz közeledve fokozatosan nőtt. Epidemiológiailag ez azt jelenti, hogy a főutakhoz közel élő 58 éves korú nőnek akkora a hipertóniás kockázata, mint egy 60 évesnek, aki távol él az úttól. Az összefüggést sokféle változóhoz igazították (pl. a vizsgált személyeknél a magas vérnyomás lehetséges kockázati tényezői, a testtömeg index, a fizikai aktivitás mértéke, a dohányzás, a lokális táplálék-beszerzés lehetőségei /pl. zöldségüzletek és szupermarketek a közelben/, stb.). A vizsgálat eredményei a Journal of American Heart Association lapban jelentek meg online 2014. október 1-én.
Az 5401 posztmenopauzális nő 40%-a szenvedett hipertóniában. Gyakorlatilag egyenlő arányban voltak közöttük normál testsúlyúak, túlsúlyosak és obesek. A vizsgált személyek a nagy forgalmú főutaktól átlagosan 836 méterre laktak. Az 1 000 méteres lakótávolságot vették referenciának, azaz 1,0-nek. Az 1000 méter és 200 méter között élőknél 1,05 (95%CI: 0,99-1,12), a 200 méter és 100 méter között élőknél 1,13 (1,00-1,27), míg a 100 méteren belül élőknél 1,22 (1,07-1,39) volt a hipertónia prevalenciájának aránya. A vizsgálatban nem mérték a légszennyezettséget, de az nyilvánvalóan magasabb volt a főutak közelében, ugyanígy magasabb lehetett a zajszennyezés is.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
1. Heartwire
2. Journal of the American Heart Association
