A gyakori, sürgős vagy éjszakai vizeletürítés idősebb férfiak esetében összefüggésbe hozható a korai halálozás fokozott kockázatával.

A polyuria egyik oka az ozmotikus diurézis fokozódása lehet, különösen, ha a jelenség hirtelen alakul ki. Ennek hátterében a kiválasztott oldott anyagok (glükóz, urea stb.) megfelelő mennyiségű reabszorpciójának elégtelensége áll. A primer polydipsia, a centrális és a nefrogén diabetes insipidus állhat­nak a viszonylag híg vizeletelválasztással járó megnövekedett vízkiválasz­tás mögött. Primer polydipsiában a szervezet megfelelő válasza a fokozott vízbevitelre a polyuria, míg a diabetes insipidus bármelyik formájában kóros a vízvesztés. A cikkben a polyuria különböző formáit, majd az elkü­lönítő diagnózist tárgyaljuk.

Az alvászavarok nagyon gyakoriak a lakosság körében, különösen az idő­sebb korosztályokban, és komoly hatást gyakorolnak emberek millióinak életminőségére.

Egy most megjelent japán vizsgálat szerint a gyakori éjszakai vizeletürítés, azaz a nocturia hipertóniával és magas sóbevitellel állhat összefüggésben.

A noktúria a betegek életminőségét jelentősen befolyásoló panasz. A ré­gimódi szemlélettel szemben, amely a noktúriát egyértelműen az urológia tárgykörébe sorolta, ma már egyértelmű, hogy számos, különböző szakmákat érintő betegségcsoport állhat mögötte, ami megnehezítheti a háttér teljes körű feltérképezését. Az eredményes kezelési terv kialakításához szükséges a lehetséges okok azonosítása, és a helyes differenciáldiagnózis érdekében nélkülözhetetlen a részletes anamézisfelvétel és a folyadéknap­ló vezetése. Összefoglaló közleményünk célja, hogy a noktúria modern kezelési elveinek bemutatásával segítséget nyújtson a témával foglalkozó szakemberek számára. 

A rotigotin szignifikánsan javította az alvás feltöredezettségét, ezért hasznos módszer lehet a PD-t kísérő specifikus alvásproblémák kezelésében.

A tanulmány célja a prosztatába ültetett sugárfogó aranymarkerek alkalmazásának bevezetése a prosztatarákos betegek képvezérelt sugárkezeléséhez és a beültetés okozta mellékhatások ismertetése. 2011. 11. hó és 2013. 11. hó között 60 prosztatatumoros beteg prosztatájába 3-3 aranymarkert ültettünk be (Best Medical International, Springfield, VA, USA, 1,0 mm×3,0 mm) transrectalis UH és tűvezető sablon segítségével a gát felől szúrt tűkön át. A betegeknél helyi érzéstelenítést alkalmaztunk az implantációhoz. A beavatkozás után egy héttel a betegek kérdőívet töltöttek ki a beültetés okozta tünetekről: fájdalom, dysuria, gyakori vizelés, nocturia, rectalis vérzés, haematuria, haematospermia és láz. A betegek a beavatkozás alatt érzett fájdalmat 1–10-es skálán osztályozták. Egyesnek az igen gyenge, tízesnek az elviselhetetlen fájdalmat jelölték. A markerbeültetést követően tíz nappal végeztük el a besugárzástervezéshez a topometriai CT vizsgálatot, és azt követően egy héten belül elkezdtük a betegek kezelését intenzitásmodulált sugárterápiával (IMRT). A besugárzások előtt két irányból röntgenfelvételt készítettünk, és a markerek pozíciója alapján a betegbeállítást ellenőriztük és a pontatlanságokat korrigáltuk. Egy betegnél sem tapasztaltunk lázat vagy infekciót. A kérdőívek alapján senkinek nem volt nehézvizelése, rectalis vérzése a beültetés után. A 60 vizsgált beteg közül ötnél (8%) jelentkezett haematospermia és kilencnél (15%) haematuria, ami átlagosan 3,4 és 1,8 napig tartott, ebben a sorrendben. A fájdalom pontszámának átlagértéke a tízes skálán 4,2 (tartomány: 0–9) volt. 18 betegnek (30%) a biopszia, 10 betegnek (17%) a markerbeültetés fájt jobban, 27 beteg (45%) azonosnak értékelte a két beavatkozás okozta fájdalmat. Öt beteg, akiknél altatásban végezték a biopsziát, erre a kérdésre nem válaszolt. A beültetést követő fájdalom miatt egyik beteg sem használt fájdalomcsillapítót. A képvezérelt sugárkezeléshez történő aranymarker-beültetést a betegek helyi érzéstelenítés mellett jól tolerálták. A szövődmények mérsékeltek voltak, perioperatív fájdalom a biopsziához hasonló mértékű és gyakoriságú volt. A beültetés után enyhe analgetikum adására sem volt szükség. A módszer a klinikai gyakorlatban biztonsággal végezhető. Magyar Onkológia 58:182–187, 2014

Kulcsszavak: képvezérelt sugárterápia, aranymarker, transperinealis beültetés

A rutin klinikai tapasztalatok szerint a transzdermális rotigotin tapasz használatának megkezdése után visszaszorult a Parkinson-kór kezelésére adott egyéb gyógyszerek használata, miközben javult a betegek életminősége. Egy kis explorációs klinikai vizsgálatban a transzdermális rotigotin tapasz szintén enyhítette a nocturnalis akinéziát, disztóniát és görcsöket. A RECOVER vizsgálat is szignifikáns hatást igazolt az alvászavarok és a kora reggeli motoros tünetek javításában. 

Nyílt vizsgálatban a transzdermális rotigotin tapasz hatásosságát standardizált kérdőivek segítségével elemezték olyan esetekben, amikor a beteg alvászavarról, illetve a motoros tünetek kora reggeli súlyosbodásáról panaszkodott. Az eredmények igazolták, hogy  a transzdermális rotigotin tapasz csökkenti a kora reggeli motoros tüneteket és javítja az alvás minőségét.