Magas vérnyomással szövődő várandósság után megnő a krónikus hiper­tónia és egyéb kardiovaszkuláris betegségek kockázata. A különböző ter­hességi hipertóniás betegségek közül a korai kezdetű preeklampszia okozza a legnagyobb rizikót. A kórképek kialakulásának hátterében valószínűleg a várandósság alatt létrejövő szubklinikai endothelsejt-sérülés áll, melynek kiváltásában immunológiai tényezők játszanak szerepet. A hipertóniás váran­dós nők figyelmét fel kell hívni a várható kockázatra, a vérnyomás-ellenőrzés jelentőségére, valamint a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésének lehe­tőségére. Jelenleg az egészséges életmóddal, a rendszeres aerob fizikai tevé­kenységgel, a megfelelő diétával, az ideális testsúly biztosításával, a dohányzás mellőzésével lehet csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját.

A magasvérnyomás-betegség kezelésére javasolt diuretikumok közül az irányelvek a tiazidszerű diuretikumokat preferálják, mivel a hagyományos tiazidokhoz képest ezek hosszabb hatástartamúak és nagyobb vérnyo­máscsökkentő hatékonysággal rendelkeznek. Hazánkban leginkább az indapamidot alkalmazzák (önmagában vagy ACE-gátló perindoprillal kom­binálva), amely számos betegcsoportban és tanulmányban igazolta már kedvező hatását (stroke-on átesett betegek – PATS, PROGRESS; diabeteses betegek – ADVANCE; időskori hypertoniás betegek – HYVET). Jelen ismer­tetett tanulmányban e négy vizsgálat összevont adatait mutatjuk be.

A szív és az endokrin rendszer szorosan együttműködnek. A szívben terme­lődnek és a szívre hatnak egyes kardiális hormonok, de perifériás endokrin szervek által termelt hormonok is befolyásolják a szívműködést. Az endokrin rendszer zavarai jelentkezhetnek elsődlegesen szívpanaszok formájá­ban is. A cikkben gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be, hogy milyen fontos az endokrin faktorok ismerete, valamint az interdiszciplináris szem­lélet a szív- és érrendszeri betegségek diagnosztikájában és kezelésében.

A Magyar Orvostársaságok és Egyesüle­tek Szövetsége (MOTESZ) által koor­dinált Szív és Érrendszeri Nemzeti Program és számos alprogram sikeresen valósította meg a lakossági egészség-felvilágosítást, az egészségmegőrzés feladatainak is­mertetését és ezeken keresztül a beteg­ségmegelőzést.^1–3A korábbi években az „Éljen 140/90 alatt!” program,⁴az „Ereink Védelmében (ÉRV)” Program, a Nemzeti Diabétesz Program, a Stroke Program, az Infarktus Regiszter, az elhízás és a kolesz­terincsökkentés, illetve a „Mozgás = Egész­ség” programjai mindezek megvalósulási színterei, lehetőségei voltak.

Az új amerikai hipertónia-irányelvet Arnheimben mutatták be 2017 őszén. Az 1977-ben megjelent első ajánlás óta igen jelentős változások, nagy nem­zetközi vizsgálatok történtek. Az új irányelv a korábban meghatározott evidenciaszinteket, a bizonyítékokon alapuló orvostudomány eszközeit al­kalmazta. A hipertónia diagnosztikája és kezelése kapcsán néhány alapvető kérdésre kívánt – igen nagyszámú vizsgálat alapján – választ kapni és ennek megfelelő új ajánlást megfogalmazni az irányelveket kidolgozó testület.

A szanszkrit ayus (élet) és veda (ismeret, tudás) szavak összetétele „élettudománynak” fordítható, és holisztikus életviteli szemléletet sugall: diéta, jóga, meditáció, gyógynövényi anyagok fogyasztása az egészség alapja. De vannak-e klinikai bizonyítékok e szemlélet mögött?

Az álcázott hipertónia a magasvérnyomás-betegség speciális formája: a rendelő­ben mért vérnyomás normális, a rendelőn kívüli (pl. ambuláns 24 órás monitorozás­sal [ABPM]) mért értékek viszont magasak. A szokásos módon végzett egyszeri vér­nyomásmérés eredményei és a hétköznapi körülmények között uralkodó tényleges vérnyomás között lényeges eltérés is lehet. Az ABPM-mel kizárható a „fehérköpeny-hipertónia” és felismerhető az álcázott hipertónia, amely az alábbi két esetben munkahelyi stressz miatt lépett fel.

A hipertóniás betegek otthoni vérnyomásmérése számos előnnyel jár: követhető a vérnyomás napon, heéten, hónapon belüli alakulása, a mérés a beteg megszokott környezetében történik, a módszer jól ismételhető, költsége kedvező. Minden, otthoni vérnyomásmérésre alkalmas betegnek orvosi felügyelet mellett oktatásban kell részesülnie.

A vérnyomás-variabilitás paraméterei közül a napszaki variabilitás a legnagyobb klinikai jelentőségű, ebből minden betegnél levonhatók terápiás következtetések az adagolási intervallummal kapcsolatban, pl. hogy szükség van-e esti gyógyszeradásra.

A legfontosabb reumatológiai sürgősségi állapotok a szeptikus arthritis, a köszvény, az atlanto-axiális szubluxáció, a szisztémás sclerosisban előforduló vesekrízis és ujjfekély, az óriássejtes arteritisben fellépő amaurosis fugax, a katasztrofális antifoszfolipid antitest szindróma és a pulmorenális szindróma.