A magasvérnyomás-betegség kezelésére javasolt diuretikumok közül az irányelvek a tiazidszerű diuretikumokat preferálják, mivel a hagyományos tiazidokhoz képest ezek hosszabb hatástartamúak és nagyobb vérnyo­máscsökkentő hatékonysággal rendelkeznek. Hazánkban leginkább az indapamidot alkalmazzák (önmagában vagy ACE-gátló perindoprillal kom­binálva), amely számos betegcsoportban és tanulmányban igazolta már kedvező hatását (stroke-on átesett betegek – PATS, PROGRESS; diabeteses betegek – ADVANCE; időskori hypertoniás betegek – HYVET). Jelen ismer­tetett tanulmányban e négy vizsgálat összevont adatait mutatjuk be.

A szív és az endokrin rendszer szorosan együttműködnek. A szívben terme­lődnek és a szívre hatnak egyes kardiális hormonok, de perifériás endokrin szervek által termelt hormonok is befolyásolják a szívműködést. Az endokrin rendszer zavarai jelentkezhetnek elsődlegesen szívpanaszok formájá­ban is. A cikkben gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be, hogy milyen fontos az endokrin faktorok ismerete, valamint az interdiszciplináris szem­lélet a szív- és érrendszeri betegségek diagnosztikájában és kezelésében.

A Magyar Orvostársaságok és Egyesüle­tek Szövetsége (MOTESZ) által koor­dinált Szív és Érrendszeri Nemzeti Program és számos alprogram sikeresen valósította meg a lakossági egészség-felvilágosítást, az egészségmegőrzés feladatainak is­mertetését és ezeken keresztül a beteg­ségmegelőzést.^1–3A korábbi években az „Éljen 140/90 alatt!” program,⁴az „Ereink Védelmében (ÉRV)” Program, a Nemzeti Diabétesz Program, a Stroke Program, az Infarktus Regiszter, az elhízás és a kolesz­terincsökkentés, illetve a „Mozgás = Egész­ség” programjai mindezek megvalósulási színterei, lehetőségei voltak.

Az új amerikai hipertónia-irányelvet Arnheimben mutatták be 2017 őszén. Az 1977-ben megjelent első ajánlás óta igen jelentős változások, nagy nem­zetközi vizsgálatok történtek. Az új irányelv a korábban meghatározott evidenciaszinteket, a bizonyítékokon alapuló orvostudomány eszközeit al­kalmazta. A hipertónia diagnosztikája és kezelése kapcsán néhány alapvető kérdésre kívánt – igen nagyszámú vizsgálat alapján – választ kapni és ennek megfelelő új ajánlást megfogalmazni az irányelveket kidolgozó testület.

A szanszkrit ayus (élet) és veda (ismeret, tudás) szavak összetétele „élettudománynak” fordítható, és holisztikus életviteli szemléletet sugall: diéta, jóga, meditáció, gyógynövényi anyagok fogyasztása az egészség alapja. De vannak-e klinikai bizonyítékok e szemlélet mögött?

Az álcázott hipertónia a magasvérnyomás-betegség speciális formája: a rendelő­ben mért vérnyomás normális, a rendelőn kívüli (pl. ambuláns 24 órás monitorozás­sal [ABPM]) mért értékek viszont magasak. A szokásos módon végzett egyszeri vér­nyomásmérés eredményei és a hétköznapi körülmények között uralkodó tényleges vérnyomás között lényeges eltérés is lehet. Az ABPM-mel kizárható a „fehérköpeny-hipertónia” és felismerhető az álcázott hipertónia, amely az alábbi két esetben munkahelyi stressz miatt lépett fel.

A hipertóniás betegek otthoni vérnyomásmérése számos előnnyel jár: követhető a vérnyomás napon, heéten, hónapon belüli alakulása, a mérés a beteg megszokott környezetében történik, a módszer jól ismételhető, költsége kedvező. Minden, otthoni vérnyomásmérésre alkalmas betegnek orvosi felügyelet mellett oktatásban kell részesülnie.

A vérnyomás-variabilitás paraméterei közül a napszaki variabilitás a legnagyobb klinikai jelentőségű, ebből minden betegnél levonhatók terápiás következtetések az adagolási intervallummal kapcsolatban, pl. hogy szükség van-e esti gyógyszeradásra.

A legfontosabb reumatológiai sürgősségi állapotok a szeptikus arthritis, a köszvény, az atlanto-axiális szubluxáció, a szisztémás sclerosisban előforduló vesekrízis és ujjfekély, az óriássejtes arteritisben fellépő amaurosis fugax, a katasztrofális antifoszfolipid antitest szindróma és a pulmorenális szindróma.

Főbb tézisek: A kardiális embolia a stroke gyakori oka. Embolusok képződhetnek szívritmuszavar, elsősorban pitvarfibrilláció esetén, szív-infarctus után, billentyűbetegségben, valamint jobb-bal shunt (pl. nyitott foramen ovale) következtében, amikor a vénás rendszerből juthatnak a nagyvérkörbe. Ez indokolja a stroke-ot szenvedett betegek kardiológiai vizsgálatát. Pitvarfibrilláció és fali aneurysma esetén, ha lehet, alvadásgátló kezelés végzendő. Nyitott foramen ovale meglétekor elsősorban (endovaszkuláris) zárás és thrombocyta-aggregáció-gátló kezelés, másodsorban alvadásgátlás ajánlható. A stroke-ot szenvedett betegeken atherosclerosis-szűrést kell végezni a nyaki és az intracranialis erek ultrahangvizsgálatával. Ezt esetenként MR-angiográfia, transoesophagealis echokardiográfia és CT egészítheti ki. A carotisok tüneteket okozó, 50–95%-os szűkülete esetén stent behelyezése vagy endarterectomia mérlegelendő. A másodlagos profilaxis fontos eleme a konzekvens vérnyomáscsökkentő kezelés, angiotenzin-receptor-antagonista alkalmazása és a gyógyszeres lipidcsökkentés. A nagyfokú vérnyomáscsökkenés ischaemiához vezethet, különösen az agyat ellátó erek szűkülete esetén vagy az ischaemiás eseményt követő heveny szakban. Ezért a hirtelen vérnyomásesést szoros, esetenként invazív monitorozás és könnyen szabályozható (intravénás) vérnyomáscsökkentés révén kerülni kell. Az intracranialis vérzést követő EKG-eltérések nem mindig kórjelzők, de követésük indokolt. Subarachnoidealis vérzés esetén a monitorozás és vérnyomás-beállítás célja a műtét előtt normotoniás értékek elérése az utánvérzés megelőzésére. Műtét vagy endovaszkuláris kezelés (coiling) után, különösen vasospasmus kimutatása esetén, kerülni kell a vérnyomás hirtelen csökkentését. Esetenként a hypervolaemiás, hemodilúciós kezelés védelmet nyújt a vasospasmusból eredő infarctus ellen. Intracerebrális vérzés esetén kerülni kell a nagyfokú vérnyomás-ingadozást, amely az intracranialis nyomást emelve rontja az agyi vérátáramlást. Az epilepsziás rohamok (néha veszélyes) szívritmuszavarokhoz vezethetnek. Megfordítva, ritmuszavar is kiválthat görcsrohamot. A neurokardiogén syncopét vegetatív szabályozási zavar okozza. A diagnosztika alapja a billenőasztalos vizsgálat. A béta-blokkoló-kezelés hasznosságát vitatják; kezelési lehetőségként vizsgálat alatt áll a szerotoninvisszavétel-gátló paroxetin. Koronarográfia miatt 0,2–0,4%-os valószínűséggel következik be agyi esemény. Az endovaszkuláris és különösen a műtéti beavatkozások az alkalmazott eljárástól és a kockázati tényezőktől függően jóval nagyobb (a neurológiai, neuropszichológiai vagy képalkotó vizsgálati módszertől függően 3–37%-os) kockázattal járnak. A patomechanizmus legtöbbször kardiális embolia, ritkábban hemodinamikai eredetű inzultus. A másodlagos prevencióban az újabb vizsgálatok szerint hatásosnak bizonyultak az ACE-gátlók, valamint az angiotenzin-receptor-antagonisták, diuretikummal vagy anélkül. A candesartan adása már a stroke utáni heveny szakban megkezdődhet. A sztatinok csökkentik a stroke kockázatát, valószínűleg a kiindulási koleszterinértéktől függetlenül is. A neurológia és a kardiológia átfedő területeit az 1980-as évek közepe óta „neurokardiológia” néven foglalják össze. A vaszkuláris neurológia, a neurológiai intenzív terápia és a kardiológia előrehaladásához a neurológusok és a kardiológusok szoros együttműködésére van szükség mind a klinikai gyakorlatban, mind a kutatások terén. A következőkben az interdiszciplináris neurokardiológiai kérdések felvázolására és megvitatására teszünk kísérletet.