Új kutatások szerint azoknál a trombózisra hajlamos, iszkémiás stroke-ot szenvedett betegeknél, akiknél nyitott a foramen ovale (patent foramen ovale = PFO), annak zárása előnyösebb, mint a gyógyszeres kezelés.

Születés után a szívpitvarok közötti foramen ovale bezáródik, de a záródás néha elmarad. Korábbi megfigyelés szerint a migrén nyitott foramen ovale esetén gyakoribb, s ha a nyílást zárják, a fejfájás csökken. Az újabb vizsgálatban aurával járó migrén ellen nem volt igazán hatásos a beavatkozás.

A Klippel-Feil szindróma egy olyan ritka állapot, amely több veleszületett rendellenességgel hozható összefüggésbe. Korábban COPD-vel való együttes előfordulását még nem írták le.

A cikk a kriptogén stroke-ok kialakulásának mechanizmusával, diagnoszti­kájával és kezelésével kapcsolatos új ismereteket tekinti át. Az elmúlt évek diagnosztikus erőfeszítéseinek köszönhetően csökkenhet a kriptogénnek tartott stroke előfordulása. A szív morfológiai eltéréseinek gondos vizsgála­tával és a javuló ritmusdetektálási módszerekkel a stroke oki tényezőjének tartható eltéréseket találhatunk. Ez feljogosít minket arra, hogy az egyre hatásosabb és egyre kevesebb mellékhatással járó új véralvadásgátlók valamelyikét alkalmazzuk, vagy zárjuk a záródási rendellenességet.

A megfelelő szekunder stroke-prevenció szempontjából alapvető fontosságú a stroke okának azonosítása, ám a strokeesetek több mint egyharmada kriptogén. Kórházi körülmények között a stroke-betegek mindössze körülbelül 5%-ánál derül újonnan fény pitvarfibrillációra (AF, atrial fibrillation), ám a paroxizmális AF (PAF) nem feltétlenül van jelen a stroke idején, illetve a kórházi kardiális monitorozás elől rejtve maradhat.

Átmeneti agyi keringészavart követően az orvos ténykedésének a hasonló epizódok, illetve a stroke megelőzésére kell irányulnia. A fő kockázati tényezők a magas vérnyomás, a dohányzás, az elhízás, a mozgásszegény életmód, a cukorbetegség és a vérzsírszintek eltérései. 

Az intracranialis nagy erek atherosclerosisa (ILAA, intracranial large artery atherosclerosis) az egyik leggyakoribb érbetegség, melynek előfordulási aránya például az ázsiai populációban elérheti akár az 50%-ot is. A nemrégiben lefolytatott Warfarin-Aspirin Symptomatic Intracranial Disease (WASID) vizsgálat azzal a megállapítással zárult, hogy ILAA esetén az aszpirinnal kezelt csoportban 19,7%-ban, a warfarint szedő csoportban 17,2%-ban ismétlődött a stroke 2 éven belül. Fontos megjegyezni, hogy az atherosclerosis – szisztémás betegség révén – a koponyaűri kis és nagy ereket is károsítja egyidejűleg, melynek eredményeként diffúz ischaemiás agyi károsodás jön létre. A modern képalkotó módszerek korában most már eszköz is van a kezünkben ezek ábrázolására.

Az isémiás stroke a harmadik leggyakoribb halálok az USA-ban, egyben a kórházi felvételek gyakori oka. A stroke-ot követő szubakut periódus a trombolitikus kezelésének mellőzéséről szóló döntéstől a stroke időpontjától számított 2 hét elteltéig tart. Gyakran a családorvosok is részt vesznek az isémiás stroke szubakut ellátásában. A későbbi stroke szekunder prevenciójaként trombocitagátló kezelést kell kezdeni az isémiás stroke utáni 24 órában, hacsak nem áll fenn ellenjavallat. Többnyire sztatinkezelésre is szükség van. Kezelni kell a cukorbetegséget, és meg kell ismertetni a betegekkel azokat az életmódbeli változtatásokat, melyek alkalmasak a stroke-kockázat csökkentésére. A kórházi ellátást követő rehabilitációs kezelés javítja a kimenetelt.

Az ischaemiás stroke eseteinek 25%-át sorolják a kriptogén – azaz ismeretlen kóreredetű – csoportba. A fiatalabb betegek esetében a kriptogén cerebrális ischaemia aránya akár az 50%-ot is elérheti. Az ilyen esetek egy részének hátterében a nyitott foramen ovalén (PFO, patent foramen ovale) keresztül bekövetkező paradox thromboembolia állhat. A PFO lényege a magzati keringés részbeni fennmaradása a megszületést követően is, mely az átlagos populáció nagyjából egynegyedét érintheti. A kriptogén stroke-kal kapcsolatos vizsgálatok tanúsága szerint a PFO prevalenciája minden életkorban emelkedik, és a betegek akár 45%-ánál is igazolható lehet fennállása.

A veleszületett szívhibával élő felnőttek száma nő. A radiológiai képalkotás alapvető fontosságú ebben a betegcsoportban mind az első kivizsgálás, mind a követés során. A veleszületett szívhiba miatt operált betegek tízéves túlélése ma 90% fölött van.