A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) egy összefoglaló kifejezés, amely olyan tüdőbetegségeket jelöl, ahol a levegő áramlása korlátozott. COPD-s betegeknél a fizikai aktivitás bevezetése és fenntartása kihívások­kal teli, mivel a betegség jelentősen nehezíti a légzést. Ugyanakkor a rend­szeres testmozgás valójában javíthatja a COPD tüneteit. Ebben az áttekin­tésben a fizikai aktivitás klinikai hatásait tárgyaljuk, beleértve a komplex kardiopulmonális rehabilitációt is.

A korai vírusellenes kezelés csökkentheti a súlyos és kritikus esetek előfordulását. Súlyos COVID-19-tüdőgyulladásban a lehető legkorábban fontolóra kell venni a kortikoszteroidok rövid távú alkalmazását a citokinkaszkád gátlására és a progresszió megelőzésére.

Háttér. A krónikus obstruktív tüdőbetegség progrediáló betegség, mely romló tüdőfunkcióval, exacerbációkkal és extrapulmonális komorbiditásokkal jár. A halálozás akut állapotrosszabbodásokkal függ össze, melyeket légúti infekciók provokálhatnak, ennek egyik oka lehet a D-vitamin-hiány. 

Célkitűzés. Vizsgálatunk célja rendszeres D-vitamin-pótlásban részesülő COPD-s betegek azonosítása és összefüggés keresése a betegség súlyossága, a betegek életminősége, társbetegségei, fizikai aktivitása és az exacerbációk száma között.

A vénás fekélyek elsődleges oka a vénás reflux vagy elzáródás okozta vé­nás hypertensio. Fizikális vizsgálat során a vénás fekélyek általában sza­bálytalanok és sekélyek, élesen határoltak, és gyakran csontos kiemelke­dések felett helyezkednek el. A beteget fekélyek kezelésében jártas szakorvoshoz kell utalni, ha a fekély nagy vagy hosszú ideje áll fenn, illetve nem reagál megfelelően a konzervatív kezelésre.

Cikkünkben bemutatjuk a hazánkban gyakori, de sok esetben nem diag­nosztizált és kezeletlen Fontaine I. és II. stádiumú alsó végtagi perifériás verőérbetegség (PAD) korszerű konzervatív kezelésének új nemzetközi és magyar ajánlásait. A kezelés fontos része a szekunder prevenció. A do­hányzás elhagyása és a kísérő betegségek gyógyszeres kezelése mellett I. osztályú ajánlás A szintű evidencia alapján trombocitaaggregáció-gátló és sztatin adása ebben a betegcsoportban. A fentieken kívül az igazoltan PAD alarmírozó tüneteként jelentkező diszbáziás panaszokat gyógyszeresen enyhítő szer a cilostazol. Alkalmazási javaslata egybehangzóan I. osztályú ajánlás A szintű evidencia alapján a hazai és a nemzetközi irányelvekben.

Az alkoholos hepatitisz súlyossága, prognózisa nagymértékben meghatározza a kezelést, ezért a prognosztikai skálák kulcsfontosságúak. A súlyos alkoholos hepatitisz halálozási kockázata nagyon nagy, a kezelési lehetőségek nem kielégítőek. 

A halláscsökkenés a 61−70 éves korosztály harmadát, a 85 év felettiek több mint 80%-át érinti. Felismerésére 50–60 éves kor felett szűrővizsgálatokat kell végezni. A rendelői szűrőmódszerek közé tartozik a suttogáspróba és az audioszkópia. A kórelőzmény felvétele fényt deríthet pl. zajártalomra, ototoxikus gyógyszerek használatára. A hallójárat és a dobhártya vizsgálata azonosíthatja a vezetéses halláscsökkenés okát. A diagnózist audiometriás vizsgálattal meg kell erősíteni. A hirtelen fellépő szenzorineurális halláscsökkenés hátterét sürgősen ki kell vizsgálni. Az időskori halláscsökkenés javítását az akadályozhatja, hogy az érintettben nem tudatosul fogyatékossága, azt az öregedés természetes és elkerülhetetlen velejárójának hiszi, illetve nem használja a hallásjavító eszközt, mert azt megbélyegzőnek, drágának vagy kényelmetlennek tartja.