A kardiovaszkuláris kockázat jelenlegi becslése elsősorban a klasszikus rizikótényezőkön alapuló klinikai pontszámokra támaszkodik, ezek azon­ban csak mérsékelt pontossággal képesek megkülönböztetni a magas és alacsony kockázatú egyéneket. Az utóbbi években egyre nagyobb figyel­met kapott a koszorúér-meszesedés mértékét jelző koronáriakalcium-pontszám (CACS) és a koszorúér-CT-angiográfia (CCTA). Jelen közlemény célja, hogy összefoglalja a CACS alkalmazását a lipidszintcsökkentő és a trombocitaaggregáció-gátló terápiák során, továbbá megvizsgálja an­nak lehetőségét, hogy a CCTA a plakkterhelés és a plakkfenotípus részletes jellemzésével miként járulhat hozzá az ateroszklerózis elleni kezelések hatékonyságának monitorozásához.

Az agy általános egészségi állapota, különösen a kisereket érintő betegségek jelenléte erősebb prediktora az Alzheimer-kórral járó demencia kialakulásának, mint az amiloid-béta terhelés mértéke.

A szív gyors mozgása miatt a CT hosszú ideig alig játszott szerepet a kardiális képalkotásban. Az utóbbi mintegy 20 évben azonban a speciális, csúcskate­góriás CT-rendszerek elismerésre méltó minőségű és nagy információértékű kardiális képalkotást tesznek lehetővé. A cikk a CT kardiológiai diagnoszti­kában való alkalmazásának előfeltételeit és területeit ismerteti, kiemelve a speciális előnyöket és a korlátokat is.

Az Amerikai Szívgyógyász Társaság lapjában megjelent véleménycikk fő következtetése, hogy a szívinfarktus és a stroke megelőzése érdeké­ben a tojás(sárgája) és a vörös húsok fogyasztását kerülni, a fehér húso­két korlátozni kell. Mivel csökkent vesefunkció esetén felgyülemlenek a bélmikrobiom által termelt toxikus metabolitok, az idősek és a vesebe­tegek fokozottan ki vannak téve a tojás- és húsfogyasztás ártalmainak. A túlnyomóan növényi alapú táplálkozás az élelmiszer-termelést és a kar­diovaszkuláris egészséget is fenntarthatóbbá teszi.

Korábbi cikkeinkben beszámoltunk az adukanumab és a lecanemab engedélyezési folyamatának és klinikai vizsgálatainak állásáról, de van egy harmadik monoklonális antitest, a donanemab, amiből szintén hamarosan gyógyszer válhat.

Preklinikai eredmények szerint az Alzheimer-kór kezelésére fejlesztett HAE-4 antitest igen kedvező biztonságossági profilt mutatott – jobbat, mint az USA-ban talán már a nyáron piacra kerülő adukanumab.

Az agyat ellátó erek ateroszklerotikus makroangiopátiája fontos oka az iszkémiás stroke-nak, de gyakran diagnosztizálják ideggyógyászati szempontból tünetmen­tes betegeknél is. Ez számos kérdést vet föl a követendő terápiás elvek, mindenek­előtt a revaszkularizációs terápia javallatai terén.