A DREAM-adatbázisra épülő, 716 vizsgálatot összefogó hálózati metaanalízis célja az öt fő vérnyomáscsökkentő gyógyszercsoport és kombinációik rövid távú tolerálhatóságának összehasonlítása volt. Az angiotenzin‑II‑receptor‑blokkolók – különösen kalciumcsatorna‑blokkolóval kombinálva – keve­sebb mellékhatás miatti kezelésmegszakítással jártak, míg a kalciumcsa­torna‑blokkolók és egyes kombinációk esetében a megszakítások aránya magasabbnak mutatkozott.

A klinikai vizsgálat célja a loratadin és a mometazon‑furoát együttes alkal­mazásának hatékonysági és biztonságossági vizsgálata volt a loratadin-monoterápiával összevetve, allergiás rhinitis esetében alkalmazva. A prospektív, 116 beteg bevonásával végzett vizsgálat eredményei sze­rint a kombinált kezelés szignifikánsan hatékonyabbnak mutatkozott a loratadin-monoterápiához képest a nazális tünetek és a szerológiai mar­kerek tekintetében egyaránt, és a biztonságossági profil sem különbözött érdemben. Emellett az általános válaszadási arány jelentősen magasabb volt, mint a monoterápiás kontrollcsoport esetében.

Az elfertőződő sebek kémhatásának megváltozását érzékelve bocsát ki két hatóanyagot az új kötözőszer.

Sikerült 70 olyan hatóanyagot kiszűrni, amelyek megfelelő jelöltek lehetnek az első engedélyezett hantavírus-vakcina kidolgozásához.

A gyakrabban előforduló malignus bőrdaganatok mellett számos egyéb, ritkább fajtával is találkozhatunk. Közleményünkben ezen ritka kórké­pek közül válogattunk: a Kaposi-szarkóma, a Merkel-sejtes karcinóma, a dermatofibrosarcoma protuberans, illetve az eccrin porokarcinóma epi­demiológiáját, klinikumát, diagnosztikájának és kezelésének alapjait te­kintjük át.

A kisfülűség (microtia) ritka születési rendellenesség, melynek rekonstrukciója egy innovatív módszernek köszönhetően immár fájdalom nélkül végezhető el.

Fej-nyaki laphámrák terápiájának kiegészítésére kezdték meg amerikai kutatók egy génszerkesztett, bab alapú rágógumi fejlesztését.

Az adiponektin–PEPITEM jelátviteli útvonal feltárása új fejezetet nyithat több ízületi gyulladással járó kórkép terápiájában.

Hová kerülnek, hol maradnak meg, és mit okoznak a kórházi fertőtlenítőszerek?

A légzőizomtréning (IMT) klinikailag releváns mértékben képes javítani mind a radioaeroszol-depozíciót, mind a tüdőperfúziót poszt-Covid–19- szindrómás betegeknél. Klinikai vizsgálati eredmények alátámasztják az IMT pulmonológiai rehabilitációba integrálásának fontosságát az inhalált hatóanyagok depozíciójának javítása és a perfúzió növelése céljából.