A mentális betegséggel élők körében a dohányzás és a nikotinfüggőség aránytalanul nagy egészségterhet jelent, és az érintettek gyakran kevésbé részesülnek leszokástámogatásban. Az Internal and Emergency Medicine-ben megjelent tanulmány egy strukturált, a dohányzási ártalomcsökkentés témáját feldolgozó képzés hatását mérte fel mentális betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók körében két malawi pszichiátriai klinikán. A vizsgálat fő üzenete, hogy egy rövid, jól strukturált képzés is képes érdemben javítani az egészségügyi dolgozók tudását és felkészültségét a dohányzási ártalomcsökkentés témájában.

Alkoholbeteg felnőttekben és pszichiátriai ellátásban részesülő serdülők hasonló életminőség-javulást eredményezett a sakk alapú kognitív tréning.

Egy retrospektív tanulmány megállapította, hogy a szándékos önmérgezés miatt a sürgősségi osztályra (ED) befogadott betegek közel fele egyszerre többféle gyógyszert vett be.

Fejlett gépi tanulási modell megjósolja az epilepszia és a depresszió kialakulását.

A szédülés hátterében számos különböző etiológiájú kórfolyamat állhat, ezért differenciáldiagnosztikája összetett. A panaszok sok esetben megszüntethetők, ha a diagnózis helyes és a megfelelő kezelést alkalmazzuk.

 Az Egyesült Királyságban végzett egyik kutatás szerint az, hogy a figyelem­hiányos hiperaktivitás-zavarban (ADHD) szenvedők várható élettartama rövidebb, elsősorban a nem megfelelő ellátásuknak tulajdonítható. Koreai kutatások pedig azt mutatták, hogy a társbetegségekkel szövődő ADHD kétszeresére növeli a szkizofrénia kockázatát.

A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.

Az általános kockázatbecslésnél két-háromszor jobbnak bizonyult az egyszerű adatokat felhasználó AI modell.

Számos, az alkoholfogyasztás mérséklését és az absztinencia fenntartását segítő gyógyszer érhető el, azonban a betegek mindössze csekély hányada részesül bármilyen kezelésben. Erős bizonyítékok szólnak amellett, hogy a naltrexon és a gabapentin csökkenti a túlzott alkoholfogyasztással járó napok számát, illetve az akamprozát megelőzi a használathoz való vissza­térést aktuálisan absztinens pácienseknél, valamint a topiramát közepes evidenciával bír, tekintve a túlzott ivással járó napok számának csökkentését. A diszulfirám széles körben alkalmazott, azonban kevés bizonyíték támasztja alá hatékonyságát „real world”, nem ellenőrzött körülmények között.

A kortikoszteroidok ismert gyulladáscsökkentő hatásuk révén számos betegség esetén játszanak fontos stratégiai szerepet azok kezelésében, azon­ban hosszan tartó használatuk jelentős mellékhatásokat okozhat. Jelen cikk a szteroidkezelés mellett előforduló infekciókra való fogékonyságról, valamint a leggyakrabban kialakuló fertőző betegségekről kíván átfogó képet adni.