Rezisztens hypertoniában gyakoriak a neurokognitív károsodások, különösen a végrehajtó működés deficitjei. Az aerob fitnesz, a mikrovaszkuláris funkció és a cerebrovaszkuláris kockázati tényezők a neurokognitív funkció független befolyásoló tényezői. 

Az igen szelektív, nyugtató mellékhatással nem rendelkező antihisztamin, a bilasztin, melyet gépjárművezetők és pilóták számára is használhatónak tartanak, a járművezetési képességekre még extrém körülmények között sincs negatív hatással.

Klinikailag releváns kognitív károsodása van azon középkorú felnőttek több mint egynegyedének, akikben gyermekkorukban 1-es típusú diabéteszt állapítottak meg.

A pszichomotoros sebesség jó előrejelzője lehet annak, hogy az egyéb kezelésekre rezisztens depressziósok közül kik fognak reagálni a subcallosalis gyrus cinguli mély agyi stimulációjára.

Az elmúlt időszak kutatásai jelentős változást hoztak a szkizofrénia terápiájában. A szkizofréniát ma fázisokra bontható idegfejlődési betegségként fogjuk fel. A fázisokat a tünetek sajátos konstellációja jellemzi, melyek eltérő patofiziológiai folyama­tokon alapulnak, és eltérő terápiás beavatkozásokat igényelnek. 

A radioterápia (RT) sok agydaganat esetében hatásos kezelés, azonban károsan hathat a neurokognitív működésre. Az agyszövet irreverzíbilis fokális vagy diffúz nekrózisa miatt enyhe-súlyos kognitív zavarok alakulhatnak ki.

A standard mentális állapotvizsgálat fő elemeinek a háziorvosi rendelőkben való alkalmazása segíthet a pszichiátriai betegségek felismerésében és támpontot jelent az alaposabb kivizsgálásban, a beteg követésében, esetleg szakrendelésre irányításában is.

A demenciát többnyire az enyhe kognitív károsodás (mild cognitive impairment, MCI) stádiuma előzi meg. A szerzők a gyors progresszióval járó MCI kockázati tényezőit foglalják össze irodalmi adatok és saját klinikai tapasztalataik alapján.