Kis összegű ajándékkártyával 40%-kal sikerült növelni a betegregiszterhez történő csatlakozási hajlandóságot.

A dolgozat célja annak meghatározása, hogy Magyarországon a nők hány százaléka vesz részt nőgyógyászati citológiai vizsgálaton akár szűrővizsgálat keretében, akár az egyéb nőgyógyászati vizsgálatok során. Az elemzésben felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak. A vizsgált időszak a 2008–2021. évi időszakot tartalmazza. A diagnosztikus és a szűrési célú citológiai vizsgálatokat egyaránt elemeztük. A diagnosztikus célú vizsgálatok száma csökkent. A 10 000 női lakosra jutó betegszám 2021-ben országos átlagban 840 volt. A legmagasabb arányt Hajdú-Bihar (1464 fő/10 000 női lakos), Tolna (1443) és Baranya (1254) megyékben láttuk. A szűrésben a kenetvételhez képest alacsonyabb a citológiai vizsgálatok száma. 28%-ról 17%-ra csökkent az éves részvételi arány. A diagnosztikus citológiai vizsgálatok betegszáma és részvételi aránya csökkent a vizsgált időszakban. A szűrési citológia hozzáadott értéke mérsékelt, a részvételi hajlandóság alacsony, elmarad a várható értéktől

A demencia kockázata magasabb pitvarfibrilláció meglétekor, de egyes adatok szerint a sinus ritmus helyreállításával a kockázat csökkenthető.

A 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM) és a hypothyreosis közös vonása, hogy mindkettő a gyakori endokrinológiai rendellenességek közé tartozik, és kialakulásuk több tényezőre vezethető vissza. A T2DM fennállását összefüggésbe hozták szubklinikus hypothyreosissal (SCH): a T2DM 2,2–17%-ban társul SCH-val, míg a SCH előfordulási aránya az átlagpopulációban mindössze 4–10%. Más kutatások ugyanakkor nem erősítették meg ezt a korrelációt.

A szerzők célja a SCH prevalenciájának meghatározása volt T2DM populációban, a glykaemiás kontroll mértékének függvényében.

A gyomor-bél rendszert érintő egyes daganatos megbetegedések prog­nózisa nagyon rossz. Szűréssel elsősorban a béldaganatok kialakulását lehet hatásosan megelőzni, így ezek a szűrővizsgálatok kiemelten fon­tosak. 

Hol tartunk most, 2018 nyarán a pitvarfibrilláció, a stroke-prevenció, az antikoaguláns terápia összetett kezelési stratégiájában? Indokolt megfo­galmazni a címben leírt kérdést. A pitvarfibrillációról szerzett ismereteink jelenleg nyugalmi, vagy inkább plató fázisban vannak. Az elmúlt időszak­ban nagyon sok publikáció, való életbeli elemzés jelent meg, egyik vagy másik direkt orális antikoaguláns (DOAC) prioritását kiemelve. Le kell szö­geznünk, hogy nincsenek megfelelő és jól kontrollált direkt összehasonlító vizsgálatok a rivaroxaban, a dabigatran vagy az apixaban vonatkozásában. Összességében azonban a REAFFIRM vizsgálat teljesebbé teszi a DOAC-okról alkotott képünket.

A szűrési tevékenység teljesítményének és eredményességének értékelése különösen fontos, a teljesítmény-ellenőrzésben alkalmazott mutatók biztosítják a szűrési program hatásának indirekt értékelését és a szűrési folyamat ellenőrzését. Elemzésünk célja a védőnői méhnyakszűrési pilotprogram minőségi indikátorainak és teljesítménymutatóinak értékelése. Az elemzés az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Szűrési Rendszer Kommunikációs modulból lekérdezett adatait tartalmazza. A vizsgálati időszakban (2013. október–2015. szeptember 15.) meghatározásra kerültek a 25–65 év közötti nők védőnői méhnyakszűrésen való részvételi mutatói, valamint a humán papillómavírus (HPV) és a cervikális intraepiteliális neoplázia előfordulási arányai. A szűrési időszakban a behívási arány országosan 32,45%, a compliance 8,26% volt. A pozitív eredmény előfordulása országosan 1,85%, a legmagasabb érték (7,24%) Hajdú-Bihar megyében mérhető. HPV-fertőzés 113 esetben (0,45%) volt kimutatható országosan, a HPV-prevalencia 37,44/100 000 fő. A nők részvételi hajlandósága a számított mutatók eredményeit tekintve alacsony, ennek emelése a megbetegedésből eredő halálozások eredményes csökkenthetősége érdekében továbbra is kiemelt népegészségügyi feladat. Magy Onkol 61:361–367, 2017

Kulcsszavak: védőnő, méhnyakszűrés, méhnyakrák, HPV-prevalencia, részvételi arány

A világszerte egyik vezető halálokként szereplő stroke hátterében gyakran pitvarfibrilláció húzódik meg. Az európai adatok szerint e gyakori ritmuszavar a populáció 1,5−2 százalékát érinti, mégis gyakran felismerés, így kezelés nélkül marad.

Gyermekkorban gyakoriak a funkcionális gasztroinesztinális rendellenességek: a gyermekek körülbelül 8-9%-ánál áll fenn krónikus hasi fájdalom vagy székrekedés.

Az „új paternalizmus” irányzata arra kínál új megoldásokat, hogy miként lehetne hatékonyabban érvényesíteni az emberek valós igényeit. Az alapvető koncepció szerint a legújabb empirikus pszichológiai felismerések fényében újra kell gondolnunk azt, hogy mit is jelent az ember autonómiája és ennek helyénvaló tiszteletben tartása. Amennyiben az derül ki, hogy az emberek/betegek/orvosok döntéseikben nem igazán tudnak mit kezdeni a döntési lehetőségek növekvő számával és nem is tudják érvényesíteni a preferenciáikat, talán érdemes elgondolkodni a hagyományos paternalizmus és a szabadságelvű bioetika előnyeit ötvöző megoldási lehetőségeken.