A tömeges szűrés nem kezelt pitvarfibrillációra deríthet fényt
A világszerte egyik vezető halálokként szereplő stroke hátterében gyakran pitvarfibrilláció húzódik meg. Az európai adatok szerint e gyakori ritmuszavar a populáció 1,5−2 százalékát érinti, mégis gyakran felismerés, így kezelés nélkül marad.
- Mértékletes halevés pitvarfibrilláció ellen
- A komorbiditások előfordulása pitvarfibrillációban szenvedő japán betegek körében
- Nemi különbségek az időskori pitvarfibrilláció megjelenésében
- Hogyan befolyásolják a tünetek a stabil állapotú betegek pitvarfibrillációjának kivizsgálását?
- Az apixabanra vonatkozó bizonyítékok áttekintése, illetve az apixaban szerepe a pitvarfibrillációban előforduló stroke megelőzésében
A pitvarfibrillációban szenvedő betegek csoportjában ötszörös az ischaemiás stroke előfordulásának kockázata, noha az esetek körülbelül 30 százaléka tünetmentes. Pitvarfibrilláció kapcsán megváltozik a vér szíven belüli áramlása, ami kedvező körülményeket teremt a vérrögképződéshez, melyek leszakadva és az agyi erekbe jutva nagy ischaemiás elhalásokat, stroke-ot okozhatnak. A pitvarfibrillációhoz társuló stroke gyakran végzetes kimenetelű, a túlélőknél pedig súlyos fokú rokkantság marad vissza, és igen nagy az esély egy újabb stroke kialakulására is.
„Reményt kelt ugyanakkor, hogy orális alvadásgátló kezeléssel 64−70 százalékkal csökkenthető a pitvarfibrilláció következtében fellépő stroke előfordulása. A pitvarfibrillációban szenvedő, nagy kockázatú betegek több mint 50 százaléka azonban semmilyen terápiában nem részesül. A pitvarfibrilláció okozta stroke „járványszerű” terjedésének lehetünk szemtanúi akkor, ha semmit nem teszünk a kezelt betegek arányának növelése érdekében” – figyelmeztet a vizsgálatot vezető dr. Svennberg.
A STROKESTOP vizsgálat egy tömegszűrési program volt, mely Stockholm körzetében és a svédországi Halland régióban minden 75−76 éves lakosra kiterjedt. A program célja a nem kezelt pitvarfibrilláció eseteinek azonosítása volt, illetve azt kívánták tisztázni, hogy az orális alvadásgátló kezelés csökkenti-e az ischaemiás stroke előfordulásának esélyét. Az 1936-ban és 1937-ben született több mint 25 ezer főt 1:1 arányban randomizálták a pitvarfibrilláció felismerését célzó szűrővizsgálatra, illetve a kontrollcsoportba. A szűrés a vizsgált személy otthonában történt kézi EKG-berendezés segítségével, és 2 héten keresztül napi 1 percet vett igénybe. Amennyiben pitvarfibrillációra derült fény, a beteg számára orális alvadásgátló kezelés lehetőségét ajánlották fel. Mind a szűrt, mind a kontrollcsoport tagjait prospektív módon követték 5 éven keresztül, hogy felismerjék a thromboemboliás eseményeket és a vérzéseket, illetve meghatározzák a halálozást.
A STROKESTOP vizsgálat előzetes eredményeit most hozták nyilvánosságra. A vizsgálatba való belépés évében a 13 ezer lakos 50 százaléka (6496 fő) egyezett bele, hogy részt vesz a pitvarfibrilláció szűrésén. A részvételi hajlandóság Stockholmban kisebb (49 százalék) volt, mint a vidéki régiókban (65 százalék). A kutatók a részvételi hajlandóságot befolyásoló tényezőket is elemezték annak érdekében, hogy növeljék a részvételi arányt.
A szűrővizsgálati csoportban több mint 11 százaléknak bizonyult a pitvarfibrilláció előfordulása. Közülük 192 betegnél (3 százalék) korábban még nem állították fel a pitvarfibrilláció diagnózisát, míg 129 beteg (2 százalék) ritmuszavara korábban is ismert volt, azonban orális alvadásgátló kezelésben még nem részesült. A nem diagnosztizált pitvarfibrilláció eseteinek több mint 90 százalékában orális alvadásgátló kezelést indítottak.
„Azt találtuk, hogy a szűrővizsgálati csoportban a betegek 5 százalékánál korábban még nem merült fel a pitvarfibrilláció diagnózisa. Az újonnan diagnosztizált esetek több mint 90 százalákéban eredményes orális alvadásgátlást kezdtünk. Ily módon a stroke kockázata akár 70 százalékkal is csökkenthető. Jelenleg is gyűjtjük a tapasztalatokat abban a csoportban, ahol a pitvarfibrillációra már korábban fény derült, orális alvadásgátló kezelésre azonban még nem került sor” – mondja dr. Svennberg.
Mårten Rosenqvist professzor, a STROKESTOP felügyelőbizottságának vezetője így fogalmaz: „Megfelelő kezelés nélkül a pitvarfibrilláció olyan, mint egy időzített bomba. Azt reméljük, hogy a STROKESTOP vizsgálat igazolja majd, hogy a pitvarfibrilláció szűrésével csökkenthető a stroke előfordulásának esélye. Vizsgálatunk végső eredményei 2018 novemberében várhatók.”