A komorbiditások előfordulása pitvarfibrillációban szenvedő japán betegek körében

A korábbi szakirodalmi adatok szerint az egészségi állapot felmérésére szolgáló Short-Form 36 AF eseteiben szignifikánsan rosszabb eredményeket ad, mint az azonos életkorú kontrollszemélyeknél. Az Egyesült Államokban az ezzel kapcsolatos költségek évente 2000 és 14200 dollár közötti összegre rúgnak, melynek jelentős része a kórházi felvételek nagyobb számával függ össze. Ehhez járul még, hogy az AF-betegek munkaképessége csökkent, és több a munkából kiesett napok száma is. Bár ezek elsősorban magára az AF-re vezethetők vissza, a beteg terheit az egyidejűleg fennálló egyéb betegségek is növelik. AF kapcsán többféle komorbiditás előfordulásával kell számolnunk, melyek rontják az életminőséget. Egy korábbi adat szerint az AF-betegek csoportjában 34 százalék a dyspepsia aránya, mely rosszabb általános állapotot és az egészségügyi költségek növekedését eredményezi.

A bemutatott vizsgálatban japán betegek körében elemezték a komorbiditások előfordulását AF mellett. Tisztázni kívánták azt is, milyen összefüggés áll fenn az AF és a dyspepsia között, illetve a dyspepsia fennállása mennyiben járul hozzá a beteget sújtó egészségi terhekhez.

Betegek és módszerek

A Japan National Health and Wellness Survey (NHWS) 2008-as, 2009-es és 2010-es adatait használták fel az elemzésekhez. A NHWS egy internetes felmérés volt demográfiailag reprezentatív felnőtt személyek bevonásával. Az adatok alapján összehasonlították a dyspepsia előfordulását attól függően, hogy az adott személynél állt-e fenn AF vagy sem. Az AF-betegek csoportjában elemezték azt is, hogy a dyspepsia miként befolyásolta az egészségi állapotot, a munkaképességet és az aktivitást, emellett többváltozós analízissel elemezték az egészségügyi költségeket.

Eredmények

Az AF-betegek (n = 565) között három jelentős komorbiditást azonosítottak: magas vérnyomás (38,76 százalék), dyspepsia (37,35 százalék) és hiperaktív húgyhólyag (28,72 százalék). Az AF-csoportban 48,59 százalékkal nagyobb volt a dyspepsia előfordulásának aránya, mint AF nélkül. A dyspepsiáról beszámoló betegek többféle gyógyszert szedtek az AF-re (2,05 vs. 1,54) és rövidebb idővel korábban diagnosztizálták betegségüket (9,97 év vs. 10,58 év). A dyspepsia szignifikánsan rosszabb fizikális egészségi állapottal társult, az illető többet hiányzott a munkahelyéről, rosszabb volt a munkateljesítménye, kisebb az aktivitása, gyakrabban jelent meg orvosi viziten, illetve a sürgősségi osztályon.

Következtetések

Az AF többféle egyéb betegséggel társulhat, a nem kardiovaszkuláris eredetű kórképek közül a dyspepsia a leggyakoribb. A dyspepsia előfordulásával csak kevés tényező hozható összefüggésbe, ezért az előrejelzés nem könnyű feladat. Az AF terápiájában adott gyógyszerek közül több esetében is korreláció mutatkozik, ami arra utal, hogy a dyspepsia talán az AF kezelésével függhet össze. Függetlenül a specifikus októl, AF és dyspepsia együttes fennállásakor lényegesen kedvezőtlenebb kimenetelre számíthatunk, mint AF és dyspepsia nélkül. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani az AF-betegek dyspepsiájának kezelésére.

Írásunk az alábbi közlemény alapján készült: Kinoshita Y, et al. Burden of comorbidities among Japanese patients with atrial fibrillation: a case study of dyspepsia. Clin Exp Gastroenterol. 2013;6:51–59.