Nemi különbségek az időskori pitvarfibrilláció megjelenésében

Esetenként azonban több nemi különbség is kimutatható a CVD morbiditásában, mortalitásában, kockázati profiljában és klinikai megjelenési formáiban. E különbségek minden vizsgált populációban és régióban igazolhatók voltak, ezért releváns információt jelentenek a prevenciós és terápiás programok megtervezésénél.

Az INTERHEART vizsgálat azt találta, hogy a nőknél átlagosan 9 évvel idősebb korban jelentkezik az első myocardialis infarktus, mint a férfiaknál. Egy másik beszámoló szerint a stroke átlagosan 4,3 évvel korábban sújtja a férfiakat, mint a nőket. A népesség elöregedésével, a várható élettartam növekedésével párhuzamosan az utóbbi időben egyre nagyobb közegészségügyi problémát jelent a pitvarfibrilláció (AF, atrial fibrillation) is, különösen azért, mert növeli a stroke esélyét és a mortalitást. A betegség a nőket ugyanúgy sújtja, sőt a hosszabb élettartam miatt még inkább, mint a férfiakat. Az incidencia nőknél sem elhanyagolható, a szövődmények – különösen a cerebrovaszkuláris problémák – pedig viszonylag gyakoriak. Ez valószínűleg a hipertónia nőknél észlelhető prevalenciájára vezethető vissza, mely az AF és a stroke szempontjából egyaránt jelentős kockázati tényező.

A bemutatott vizsgálat célja annak meghatározása volt, hogy 65 évesnél idősebb hipertóniás személyek esetében vannak-e nemtől függő epidemiológiai, klinikai, biokémiai vagy terápiás különbségek az AF-fel összefüggő tényezők tekintetében.

Betegek és módszerek

Minden vizsgáló (háziorvos vagy hipertonológiai szakrendelés orvosa) három, 65 éves vagy annál idősebb beteget vont be a vizsgálatba, akiknél magas vérnyomás klinikai diagnózisát állították fel (ambuláns vérnyomásmonitorozás és EKG alapján), majd megtörtént az AF-ben szenvedő betegek azonosítása. Bináris logisztikus regressziót végeztek, melyben figyelembe vették az egyváltozós elemzés szempontjából fontos összes tényezőt annak megítélésére, mely változók függnek össze az arrythmia előfordulásával.

Eredmények

Összesen 1028 beteget vontak be a vizsgálatba, akiknek átlagéletkora 72,8 ± 5,8 évnek adódott. A férfiak aránya 47,3 százalék volt; a dohányosok aránya pedig 9 százalék. A résztvevők 27,6 százalékánál állt fenn cukorbetegség, 48,3 százalékban dyslipidaemia, 10,9 százalékban angina, és 6,5 százalék esett át korábban myocardialis infarktuson. Ami a nemi különbségeket illeti, a férfiak derékkörfogata nagyobb, testtömegindexe kisebb volt, kisebb volt az elhízottak aránya, gyakrabban fordult elő az anamnézisben diabétesz, dohányzás, ischaemiás szívbetegség, veseelégtelenség, perifériás verőérbetegség és a nyaki verőér megbetegedése, mint a nők csoportjában. Ugyanakkor nem mutatkozott különbség a nők és a férfiak között az AF prevalenciájában (11,5 százalék vs. 9,2 százalék). A kezelést illetően: a nők kisebb arányban részesültek thrombocyta-gátló és diuretikus terápiában, a vérnyomáscsökkentő ás antithromboticus szerek vonatkozásában egyébként nem volt különbség. A többváltozós analízis szerint a teljes populációt nézve az AF előfordulása összefüggést mutatott az életkorral, az alkoholfogyasztással, a szívbetegség fennállásával és a csökkent glomerularis filtrációval. A nők esetében az általános elemzésbe bevont összes faktor tekintetében összefüggés mutatkozott, ezen kívül korreláció igazolódott a bal kamrai hypertrophiával is. Ezzel szemben a férfiaknál csak az életkor, a szívbetegség fennállása és az alkoholfogyasztás bizonyult az AF-fel összefüggő tényezőnek.

Következtetések

A 65 évesnél idősebb hipertóniás betegek csoportjában jelentős nemi különbségek mutathatók ki a pitvarfibrillációval összefüggő tényezők terén.

Írásunk az alábbi közlemény alapján készült: Fácila L, et al. Gender differences related to the presence of atrial fibrillation in older hypertensive patients. World J Cardiol. 2013;5:124−131.