A kardiális reszinkronizációs terápia a csökkent ejekciós frakcióval járó szív­elégtelenség hatékony eszközös terápiája, mely jól szelektált betegcsoport­ban képes csökkenteni a szívelégtelenség miatti hospitalizációt, a kardiovasz­kuláris mortalitást, javítja a szívelégtelenség tüneteit, az életminőséget és a terhelhetőséget. A követés során kiemelten fontos az optimális paraméte­rek beállítása, a ritmuszavarok vagy a szívelégtelenség progressziója miatt kialakult állapotváltozás korai detekciója, amelyben a remote monitoring rendszer használata a mindennapi klinikai gyakorlat része.

A bradycardiás állapot megítélésének és kezelésének optimalizálása érdeké­ben a European Society of Cardiology (ESC) 2021-ben új irányelveket tett közzé a szívritmus-szabályozó terápiáról és a kardiális reszinkronizációs terápiáról. Új ajánlásokat adott a diagnosztikára, a reflex syncope ellátására, a syncope és a szárblokkok kezelési algoritmusaira vonatkozóan. Először jelenik meg az irányelvekben a vezeték nélküli pacemaker és az ingerületvezető rendszer ingerlése.

A racionális echokardiográfiás funkcionális vizsgálat a szívizom és a szívbil­lentyűk működésének elemzésére szolgál. A reprodukálhatóság érdekében standardizált módon elvégzett vizsgálat képi dokumentációja által a szív élettani és kórélettani változásait tudjuk nyomon követni. A cikk a legfon­tosabb numerikus paraméterek meghatározásának, illetve becslésének módszertani szempontjait tárgyalja.

Az egészségi állapotuk követésére alkalmas, viselhető elektronikus eszközök megzavarhatják a szívbe ültethető elektronikus eszközök működését, és komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek.

Egy kis esetszámú, randomizált, VO₂ csúcsértéket követő klinikai vizsgálat szerint a dapagliflozin kedvezően hatott csökkent ejekciós frakcióval járó szív-elégtelenségben.

A beültethető kardioverter defibrillátor (ICD) a kamrai tachycardiák és a kamrafibrilláció kezelésének, a hirtelen szívhalál megelőzésének alap­vető eszköze. Az ICD megfelelő alkalmazásával a leginkább érintett beteg­csoportban, a középkorú, ischaemiás szívbetegségben szenvedő férfiak körében nemcsak életeket és életéveket mentünk meg, hanem jelentős nemzetgazdasági haszon is keletkezik a tapasztalt munkaerő munkaképességének megtartásával.

Stabil HF-ben szenvedő betegek bevonásával végzett prospektív vizsgálat­ban szuboptimális HR-kontrollt figyeltek meg szinuszritmussal kísért HFrEF eseteiben, függetlenül a béta-blokkolók alkalmazásától. Az eredmények aláhúzzák, hogy ebben a betegcsoportban nagyobb figyelmet kell fordítani a szívfrekvencia kontrolljára.

A European Society of Cardiology kamrai ritmuszavarokkal és a hirtelen szívhalál megelőzésével foglalkozó 2015-ös irányelveinek a 2006-os ajánlá­sokhoz képest számos új eleme van, a genetikai diagnosztikától a szubkután és a hordozható kardioverter defibrillátorokig.

A krónikus szívelégtelenség gyakran előforduló, nagy morbiditású és mor­talitású betegség. Sok páciens a szívelégtelenség mellett veseelégtelen­ségben vagy diabetes mellitusban is szenved. A betegek életminősége szempontjából döntő fontosságú a standardizált, evidenciákon alapuló terápiák alkalmazása. A tanulmány a témakörben közreadott legújabb ismereteket taglalja.

Németországban a kórházi felvételek leggyakoribb oka a szívelégtelenség. A szívelégtelenségek kb. fele „megtartott pumpafunkcióval járó szívelég­telenség” – amit másképpen diasztolés szívelégtelenségnek nevezünk. Az érintettek gyakran számos társbetegségben szenvednek. Ez az összefoglaló nemcsak a legfontosabb kísérő betegségeket sorolja fel, hanem megadja azok előfordulását, valamint a betegséglefolyásra és az aktuális terápiás lehetőségekre kifejtett hatását is.