Az óriássejtes arteritis – régi nevén Horton-féle betegség vagy temporalis arteritis – az 50 év feletti populáció leggyakoribb vasculitise. Granulomatózus gyulladás, mely a nagy és közepesen nagy artériákat érinti, azok akut vagy krónikus károsodásához vezet. Az idősebb életkorral való jól ismert társulás mellett más tényezők, így a major hisztokompatibilitási komplex geneti­kai variánsai, különösen a HLA DRB1 0404 is hozzájárulnak az óriássejtes arteritis (GCA) kialakulásához.

Újra kell értékelni a brolucizumab biztonságosságát az életkorral összefüggő nedves makuladegeneráció kezelésében.

A kötőhártya felőli fertőződés lehetőségével számolnunk kell, ezért a sze­mészeti vizsgálatokban részt vevőknek különleges figyelmet kell fordíta­niuk a személyes védelmükre, illetve a páciensek védelmére. A szájmasz­kon kívül a plasztik védőpajzs használata a réslámpás vizsgálatok során, valamint a védőszemüvegek alkalmazása továbbra is indokolt és kötelező. Ezt a tényt a más szakmákban dolgozóknak is figyelmébe ajánljuk. Fontos, hogy a sürgősségi és az intenzív ellátást nyújtó orvosok, ápoló személyzet tisztában legyenek a COVID-19 intenzív terápiája alatt potenciálisan fellépő szemészeti tünetekkel, azok ellátásával, elkerülésük lehetőségével.

Összefoglalásunkban bemutatjuk a főbb reumatológiai kórképek tipikus szemészeti tüneteit. A szemészeti tünetek jobb megismerésével közelebb juthatunk a szisztémás gyulladásos betegségek pontos diagnózisához és megfelelő kezeléséhez.

Egy 42 éves nő azzal jelentkezik a rendelőben, hogy a jobb szemére 5 napja fokozatosan egyre rosszabbul lát. Mellkasi fájdalma, szívdobogása, fejfá­jása vagy egyéb neurológiai tünete nem volt. Lizinoprilt, furosemidet és carvedilolt szed, allergiás az atenololra, a hidroklorotiazidra és a kodeinre. Kórtörténetében magas vérnyomás és dohányzás szerepel.

A korfüggő macula-degeneráció „nedves”, azaz exszudatív típusának kezelésé­ben áttörést jelentettek a vaszkuláris endoteliális növekedési faktort (VEGF-et) gátló gyógyszerek, a korábban elkerülhetetlen nagyfokú látásromlás megaka­dályozhatóvá vált. A VEGF-gátlók gyógyszercsaládjának legújabb tagjáról, az afliberceptről – más néven VEGF-csapdáról, kereskedelmi nevén Eylea^® készít­ményről – szerzett tapasztalatokat foglalja össze a közlemény.
Drug Design, Development and Therapy, 2013. augusztus

Az átmeneti agyi keringészavar (tranziens isémiás attak, TIA) során neurológiai tünetek jelentkeznek akut agyi elhalás nélkül. A tünetek hirtelen lépnek fel és átmenetiek; leggyakrabban előforduló tünetek a féloldali parézis, beszédzavar és féloldali látásvesztés. Alapvetően fontos, hogy a TIA-t pontosan és idejekorán elkülönítsük a hasonló tüneteket okozó egyéb kórállapotoktól, mivel korai beavatkozással csökkenthetô a későbbi stroke kockázata. 

A gyengén látó felnőttek esetében nagy a depresszió és az elszigetelődés kockázata. A látásromlás az idősek elesésének független kockázati tényezője. A progresszív látásromlás hallucinációs szindrómával társulhat. A családorvosoknak nagy szerepük van az idősödő népesség látásromlásának felmérésében, felismerésében, kezelésében, késleltetésében.