Már a napi sóbevitel kismértékű csökkentése is jelentős rizikócsökkentő tényező.

Az elmúlt években jelentős előrelépés történt a sclerosis multiplex hátte­rében zajló patológiai folyamatok feltárásában, mellyel együtt a betegek életminőségének javulását eredményező több új kezelési lehetőség vált elérhetővé.

A SARS‐CoV‐2 által okozott megbetegedések számának emelkedésével párhuzamosan egyre több ismerettel rendelkezünk a betegség olyan jel­legzetességeiről, mint például a kockázati tényezők köre. Rizikófaktorként azonosították többek között az idős kort, a férfi nemet, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri, valamint a légúti megbetegedése­ket. Ami a dohányzás kockázatfokozó szerepét illeti, az eddig rendelkezésre álló adatok ellentmondásosak, ezért sürgősen szükség van egyértelmű állásfoglalás kialakítására ebben a kérdésben.

Journal of Medical Virology, 2021. február

A palpitáció a háziorvosi és a kardiológiai gyakorlatban egyaránt elő forduló, gyakori és sokszínű panasz, melyet számos betegség eltérő mechanizmusokkal válthat ki. Hátterében az esetek döntő többségében komolyabb szívbetegség nem igazolható, azonban a kardiogén okok kizárására minden esetben különös figyelmet kell fordítani, és e tekintetben törekedni kell az optimális konzultatív tevékenyégre a családorvos és a kardiológus között. Összefoglalónk a panasz kialakulásának okait, a diagnosztika és a terápia szempontjait taglalja a háziorvos szemszögéből, a European Heart Rhythm Association (EHRA) állásfoglalásának fényében.

A Nemzeti Egészségügyi Program 2018–2030 szakpolitikai stratégiai ter­vezet a lakosság betegségterhének mérséklése érdekében a prevenciós törekvések első helyén a szív- és érrendszeri betegségeknek, a harmadik helyén pedig az anyagcsere-betegségeknek a megelőzését szerepelteti. Az e betegségek kialakulásában szerepet játszó rizikótényezők és -állapo­tok már gyermek- és serdülőkorban észlelhetők, gyorsítják a metabolikus eltérések kialakulását és az atherogenesist, e hatások kivédése vagy csök­kentése a felnőttkori betegségek prevencióját szolgálja.

Cikkünkben bemutatjuk a hazánkban gyakori, de sok esetben nem diag­nosztizált és kezeletlen Fontaine I. és II. stádiumú alsó végtagi perifériás verőérbetegség (PAD) korszerű konzervatív kezelésének új nemzetközi és magyar ajánlásait. A kezelés fontos része a szekunder prevenció. A do­hányzás elhagyása és a kísérő betegségek gyógyszeres kezelése mellett I. osztályú ajánlás A szintű evidencia alapján trombocitaaggregáció-gátló és sztatin adása ebben a betegcsoportban. A fentieken kívül az igazoltan PAD alarmírozó tüneteként jelentkező diszbáziás panaszokat gyógyszeresen enyhítő szer a cilostazol. Alkalmazási javaslata egybehangzóan I. osztályú ajánlás A szintű evidencia alapján a hazai és a nemzetközi irányelvekben.

A cikk a hormonális fogamzásgátlók használata során felmerülő daganatok keletkezésében betöltött rizikócsökkentő, illetve -növelő hatást mutatja be. Részletesen kitér a leggyakrabban felmerülő daganatok és a fogamzás­gátlók használata közötti összefüggésekre a szakirodalomban megjelent tanulmányok, azokat elemző írások alapján.

A PAINT vizsgálat eredményei szerint a perindopril/amlodipin/indapamid hármas kombináció kiváló továbblépési lehetőség azoknak a hipertóniás betegeknek a kezelésében, akiknek a vérnyomását kettős gyógyszer-kom­binációval nem tudjuk a célérték alá csökkenteni.

Clinical Drug Investigation, 2014

A flavonoidokban gazdag étrend véd a gyulladásos folyamatokkal szemben, így hozzájárulhat a cukorbetegség és a szívbetegség megelőzéséhez. A bogyós gyümölcsök mellett a mértékkel fogyasztott étcsokoládé és vörösbor is jó választás e célra.

Gyakran „megfázik” a kisgyermek, náthás, majd köhög, alig tudja abbahagyni, végül sípol-zihál a légzése. A típusos panaszokkal főleg szeptemberben az óvodások, kisiskolások körében találkozunk, a rhinovírus kiváltotta járványok idején.