Csokoládé, vörösbor és piros gyümölcsök az egészségért
A flavonoidokban gazdag étrend véd a gyulladásos folyamatokkal szemben, így hozzájárulhat a cukorbetegség és a szívbetegség megelőzéséhez. A bogyós gyümölcsök mellett a mértékkel fogyasztott étcsokoládé és vörösbor is jó választás e célra.
Az Amerikai Táplálkozástudományi Társaság hivatalos lapjában, a The Journal of Nutrition-ban közzétett brit tanulmány szerzői közel 2000 ikerpár bevonásával vizsgálták, milyen kapcsolat van az étrend flavonoidtartalma és az inzulinrezisztencia, illetve a gyulladásos biomarkerek szérumszintje között. Több korábbi laboratóriumi vizsgálat igazolja, hogy a magasabb rendű növényekben általánosan előforduló flavonoid vegyületek egy része szerepet játszik a glükózmetabolizmus folyamatában.
A brit keresztmetszeti vizsgálatban részt vevő 18–76 év közötti nőket a legátfogóbb nagy-britanniai ikerregiszter, a TwinsUK adatbázisa alapján toborozták. A táplálkozási szokásokról kérdőíves felmérésben tájékozódtak úgy, hogy a válaszok alapján jól becsülhető legyen a táplálék flavonoidtartalma, vegyülettípusonkénti bontásban (antocián, flavánon, flaván-3-ol, flavonol, flavon és flavonoid-polimer típusú vegyületek). Emellett vérvizsgálattal meghatározták az éhgyomri vércukorszintet, továbbá az inzulin, a C-reaktív-protein (CRP), az 1-es típusú plazminogén-aktivátor-inhibitor (PAI-1) és az adiponektin szérumkoncentrációját.
Többváltozós elemzéssel kimutatták, hogy az antocián és a flavon típusú vegyületekben gazdag étrend az inzulinkoncentráció csökkenése következtében szignifikánsan kisebb mértékű perifériás inzulinrezisztenciával társul. Az antociánokat nagy mennyiségben tartalmazó táplálékok fogyasztása esetén a gyulladásos folyamatokat jelző CRP szérumszintje is alacsonyabbnak bizonyult. A flavonvegyületekben gazdag ételeket legnagyobb mennyiségben fogyasztók körében a glükóz- és a zsírsav-anyagcserét szabályozó adiponektin vérszintje alakult kedvezőbben. Érdekes módon, az étrend összflavonoid-tartalma nem mutatott szignifikáns kapcsolatot a vizsgált biomarkerek szérumszintjével.
Mindennapi életünk nyelvére lefordítva ez annyit jelent: jó, ha étrendünk szerves részét képezik a kék-piros-lila színű, bogyós és egyéb gyümölcsök (eper, málna, szeder, ribizli, áfonya, piros szőlő, vörös szilva, gránátalma) és zöldségek (cékla, lila káposzta), ezek színét ugyanis antocián típusú vegyületek adják. Nem kell lemondanunk a jó bor és a kellemes nassolás nyújtotta élvezetről sem, hiszen az étcsokoládé és a vörösbor például nagy mennyiségben tartalmazza a kedvező hatású flavonokat. Rendszeres és mértéktartó fogyasztásuk esetén bízhatunk abban, hogy a glükóz- és az inzulinmetabolizmus javításával, valamint a gyulladásos folyamatok visszafogásával hozzájárulnak a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegség kockázatának csökkenéséhez.
A kép forrása: a Medical News Today weboldala
A rizikócsökkentéshez optimális étrendi mennyiség meghatározására egyébként a fent bemutatott tanulmány szerzői most egy dózishatás-vizsgálathoz toboroznak résztvevőket. Azt azonban már az eddigi kutatási eredményeik is jelzik, hogy a kellően változatos, gyümölcsökben, zöldségekben gazdag – vagyis az egészségesnek tartott – táplálkozás általánosságban biztosítja azt az antocián- és flavonmennyiséget, amely már kimutatható hatást fejt ki a cukoranyagcserére és a krónikus gyulladásos folyamatokra.
