Az alsó végtag, a láb krónikus sebei adják talán a legtöbb sebészeti, sebel­látási munkát a geriátriai és diabetológiai osztályok orvosainak, ápolóinak. Bizonyítékokon alapuló vezérfonalak hiányában is érdemes figyelembe venni a szakirodalomban közölt tapasztalatokat és érvényt szerezni a „több szakma többet lát” alapelvnek.

A kis sebek öblítésére, tisztítására, az antiszeptikumok használatára vagy mellőzésére, a sebek befedésére és szárazon tartására, a varratok és a szöveti kötőanyagok alkalmazására, az antibiotikumprofilaxis és a tetanuszoltás dilemmájára, a lokális sebkezelésre, valamint az orális és a parenterális antibiotikumkezelésre vonatkozó kérdések megbeszélésé­vel segíti a cikk a háziorvosokat és segítőtársaikat a kisebb, hétköznapi sebek szakszerű ellátásában.

A legtöbb égési sérülést ambulánsan a háziorvosok is elláthatják. A felületes égéseket lokálisan krémmel, mézzel, aloe verával vagy antibiotikumos kenőccsel lehet kezelni. A bőr rétegeit részlegesen károsító égések esetében helyi antimikróbás szert vagy nedvszívó párakötést kell alkalmazni a fájdalom csökkentésére, a gyógyulás elősegítésére és a seb kiszáradásának megelőzésére.