Két tanulmány eredményei jelentősen bővítik ismereteinket a fenol- és indolmetabolitok képződéséről, és fontos támpontot adnak jövőbeni célzott beavatkozásokhoz.

Az új modell az élettani adatokat bőrre helyezett, nem invazív szenzorokból származó jelek alapján értékeli.

A vizsgálatok arra utalnak, hogy a Sjögren‑szindrómának legalább két immunológiailag elkülöníthető típusa létezik.

Érett, zománcot termelő sejtek hozhatók létre humán őssejtekből, ami megteremti az alapot a jövőbeni biológiai alapú zománcregenerációs eljárásokhoz.

Az egészségügyben kiterjedten alkalmazott műanyag eszközök és a mű­anyagbontásra képes környezeti baktériumok együttesen felvetik a kérdést: előfordulhatnak-e ilyen kórokozók a klinikumban is? Az alább ismertetett vizsgálatban egy olyan, sebváladékból izolált Pseudomonas aeruginosa törzset azonosítottak, mely a polikaprolakton (PCL) típusú műanyagot bontani képes enzimet termel, sőt, az így keletkező bomlástermékeket szénforrásként használja fel. A műanyagbontó képesség összefüggést mu­tatott a kórokozó biofilmképzésével és virulenciájával, így amellett, hogy a baktérium károsítja a műanyag eszközöket, nehezen kezelhető fertőzé­sekhez is vezethet.

Már hat hetes, átlagosan másfél órás alváshiány is fél kilogrammos súlygyarapodást okozhat.

A fehérje az oszteoporózis vagy a csonttörések kezelésében hozhat áttörést.

Gyorsan kiürülő gyógyszer helyett a sejtek genetikai utasítást kapnak a terápiás fehérje termelésére.

Sikerült 70 olyan hatóanyagot kiszűrni, amelyek megfelelő jelöltek lehetnek az első engedélyezett hantavírus-vakcina kidolgozásához.

Már öt héten belül jelentősen csökkentheti még a súlyos depresszió tüneteit is a hetente kétszer végzett fizikai aktivitás.