Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia terjedése mérsékelhető az antibiotikumok megfelelő módon (helyes indikációban és dozírozással) történő alkalmazásával. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy szigorúbban lehetne vizsgálni az antibiotikus kezelések indikációját, továbbá egyes ese­tekben elegendő lehetne rövidebb ideig tartó kezelés is. A multirezisztens kórokozók kiváltotta fertőzések esetén sem kell mindig a legszélesebb spektrumú („tartalék“) antibiotikumok után nyúlni.

Magyarországon a tuberkulózis mint népegészségügyi probléma meg­szűnt, azonban a betegség még nem tűnt el, fontos a korai diagnózis, a korai rezisztencia és a megfelelő kezelés. 

Szinte minden mikroorganizmus okozhat endokarditiszt, különösen az olyan Gram-pozitív baktériumok, mint a Streptococcusok, az Enterococcusok vagy a Staphylococcusok. Infektív endokarditisz akkor lép fel, amikor a kór­okozó bakteriémia következtében megtelepszik a szívbelhártyában. A szer­zők egy konkrét esetből kiindulva a betegség patogenezisét, diagnoszti­káját és terápiáját tekintik át.

A Magyar Tüdőgondozói Hálózat 2014-ben Magyar Örökség díjban része­sült. Az elismerés annak a korszakos orvostörténeti sikernek szólt, ami Magyarországon a tuberkulózisnak mint népbetegségnek a felszámolását jelentette. Az új megbetegedések számának folyamatos csökkenése folytán Magyarország ma a WHO definíciója szerint tbc-vel alacsonyan átfertőzött országnak számít.

A veleszületett vagy génhibák miatt kialakuló halláscsökkenés ritka állapot, de a kor előrehaladásával a nagyothallók száma egyre nő. Egy sor heveny és idült betegség, sokféle gyógyszer is okozhat hallásromlást, s az általános egészségi állapotunk, úgy tűnik, kihat a fül és a hallóideg működésére is.

A tuberkulózis ma is az egyik legfontosabb fertőző betegség világszerte és növekszik a gyógyszerrezisztens tuberkulózisok száma is. A multirezisztens M. tuberculosis okozta fertőzések a ma rendelkezésre álló gyógyszerekkel nehezen és drágán kezelhetők. Az interferon-g-tesztek specifikusabbá tették a látens M. tuberculosis fertőzés diagnózisát, de nem segítik az aktív tuberkulózis igazolását.

A szemet érintő gyógyszermellékhatások tünetei és leletei széles skálán mozognak. A szerzők szerint olyan gyógyszerek esetében, amelyek mellékhatása potenciálisan súlyos lehet, a szemorvosi vizsgálatot célszerű már a szer első bevétele előtt elvégezni, főleg akkor, ha a gyógyszerrel kapcsolatban kölcsönhatásokat vagy genetikai eredetű farmakokinetikai rendellenességet írtak le.

A WHO jelentése alapján az MDR esetek becsült száma 2010-ben 650 000 volt, ebből 2008-as véglegesített adatok alapján az újonnan jelentett esetek száma 440 000. Magyarországon a tuberkulózis járványügyi helyzete biztonságos, de az MDR tbc-s esetek követése és kezelése továbbra is szakmai kihívást jelent a gyógyszeres kezelés hosszú időtartama, a gyógyszer mellékhatások összeadódása és a kooperációs gondok miatt, amint azt a bemutatott eset is szemlélteti.

A leggyakrabban előforduló gyógyszer okozta bőrreakciók az azonnali (I-es) és a késői (IV-es) típusú reakciók közé tartoznak. Gyógyszerkiütést leggyakrabban az aminopenicillinek okoznak, de bármely gyógyszer kiválthat kóros reakciót. Kiütéssel, lymphadenopathiával és lázzal járó reakciót okozhat pl. a carbamazepin, a phenytoin és a phenobarbital.