Az akut/szubakut köhögés leggyakoribb oka a vírusfertőzés, amely álta­lában spontán elmúlik az egyébként egészséges embereknél. A krónikus köhögés (>8 hét) hátterében többnyire három alapvető ok áll: váladék­csorgás a garatban, asztma és asztmával társult szindrómák, valamint gastrooesophagealis refluxbetegség. Ha a tartós köhögési tünet oka meg­felelő diagnosztika után nem rendelhető egy adott betegséghez, akkor azt önálló betegségnek, krónikus idiopátiás köhögésnek nevezzük. Ha a célzott terápia javítja az alapbetegséget, de a köhögési tünet terápiás válasza az irányelvek szerinti kezelés ellenére is elmarad, akkor krónikus refrakter köhögésről beszélünk.

A klasszikus allergiás betegségek, mint az allergiás rhinitis vagy akár a ro­varméreg-allergia prevalenciája világszerte növekszik, és kezelésük komoly kihívás lehet a betegeknek és a kezelőorvosoknak egyaránt. A háttérben álló folyamatok ismeretében a széles körben elterjedt és rövid távon ered­ményes betegségkontrollal is kecsegtető tüneti kezelések mellett egyre fontosabb szerepet kap a kórképek természetes lefolyását megváltoztató, annak valódi oki kezelését biztosító allergén-immunterápia.

A Yale kutatói összefoglaló cikket jelentettek meg az alopecia areatakezelésében vizsgált JAK-gátlók - köztük az engedélyezés felé tartó 3. hatóanyag - hatásosságáról.

Az összefoglaló tanulmány a Helicobacter pylori (HP-) fertőzést evolúciós látószögből mutatja be, és megkérdőjelezi a fertőzéssel kapcsolatos eddi­gi ismeretek, klinikai összefüggések egyetemességét. Felsorakoztatja az egyes populációkban látott eltérő epidemiológiai és klinikai lefolyással kapcsolatos ismereteket, és a HP-fertőzés lehetséges kedvező aspektusait is bemutatja. Olvashatunk a krónikus gyulladások daganatkeltő ha­tásairól, részleteiben a gastritis és a gyomorrák kapcsolatáról, valamint az intestinalis metaplasia klinikai összefüggéseiről is.

Egy hatéves kislányt a szeme körül kiala­kult, az utóbbi néhány napban gyor­san súlyosbodó duzzanat miatt vittek szülei orvoshoz.

Egy 30 éves nőbeteg arról számolt be, hogy krónikus ekcémája az utóbbi néhány hónapban rosszabbodott. Koráb­ban bőrlágyító krémeket, valamint helyi és szájon át szedhető szteroidokat használt. Bár a bőrkiütés szteroidok hatására javulást mutatott, a kezelés abbahagyása után az elváltozások visszatértek. A beteg egyéb­ként egészséges volt.

Az amerikai allergológusok többsége ma már nyelv alatti tablettákat ír fel injekciók helyett, ami jó megoldás, ha a beteg csak egy allergénre érzékeny.

Az orrvérzés szinte mindig riadalmat keltő esemény. A vérzés mögött szá­mos etiológia állhat, az orrvérzés nem betegség, hanem tünet. Amennyiben a kiváltó ok ismert, törekedni kell annak megszüntetésére. A terápiás stra­tégiát meghatározza az orrvérzés karakterisztikája. A spektrum az enyhe felső légúti infekciónál használható orrkenőcstől a makacs, recidív hátsó vérzések esetén alkalmazható érligatúra különböző formáiig tart. Amennyiben a kiváltó okot sikerül eliminálni, recidívára nem kell számítanunk.

Az FDA 2018. december 24-én engedélyezte az eddigi első olyan digitális inhalátort (ProAir Digihaler), mely egy csatlakoztatott mobiltelefon segítségével rögzíti a használatot és a belégzés erősségét.

Az igen szelektív, nyugtató mellékhatással nem rendelkező antihisztamin, a bilasztin, melyet gépjárművezetők és pilóták számára is használhatónak tartanak, a járművezetési képességekre még extrém körülmények között sincs negatív hatással.

European Review for Medical and Pharmacological Sciences, 2018. március