A rheumatoid arthritis fiatal nőket is érint, ezért különös figyelmet érdemelnek azok a betegek, akik alapbetegségük gyógyszeres kezelése alatt vállalnak gyermeket. Figyelembe kell venni azt is, hogy várandósság megváltoztathatja a rheumatoid arthritis lefolyását.

Cikkünk a Canadian Medical Association tagjai által rendszeresen vég­zett szakirodalmi keresési és kiválasztási folyamat eredménye alapján 20 eredeti kutatási közleményt és négy gyakorlati irányelvet foglal ös­sze 2016-ból. A POEM-ek (patient-oriented evidence that matters, azaz releváns betegorintált bizonyítékok) értékelésének alapját relevanciájuk, validitásuk, illetve a mindennapi gyakorlatot potenciálisan befolyásoló hatásuk adja.

Az infiltrációs érzéstelenítés módjának megválasztásakor figyelembe kell venni az eljárás típusát, az anesztézia megkívánt tartamát és a szer farmakodinamikáját. A leggyakoribb érzéstelenítési mód a bőr lokális infiltrációja, amikor közvetlenül az érzéstelenítendő helyre fecskendezzük be az injekciót. A területi anesztéziához az injekciókat a kívánt terület köré adjuk be, blokkolva a terület beidegzését. Az idegblokádot főleg az ujjak és az arc érzéstelenítésére használjuk. Könnyen azo­nosítható tájékozódási pontok segítik a n. supraorbitalis, a n. supratrochlearis, a n. infraorbitalis és a n. mentalis blokádját. A kéz és a láb számos helyén blokkolhatók dorzálisan vagy palmárisan/plantárisan az ujjakat ellátó idegek.

A háziorvost cornea-abrázió miatt felkereső betegek rendszerint közelmúltbeli traumáról számolnak be. A cornea fluoreszceines festése után megfigyelhető az abrázió területe. Gondosan meg kell vizsgálni a szemet idegentest után kutatva, az idegentestet el kell távolítani. A kezelés célja a fájdalom enyhítése, a fertőzések megelőzése, a gyógyulás elősegítése. A szem takarása késlelteti a gyógyulást. Kontaktlencse okozta abrázió esetén antibiotikumra van szükség. Szakintézménybe való beutalás szükséges, ha a tünetek nem javulnak, ha a szaruhártyán beszűrődés vagy fekélyesedés észlelhető, ha jelentős a látás­csökkenés, vagy ha áthatoló szemsérülés áll fenn.

Az akut otitis externa leggyakoribb kórokozói a Pseudomonas aeruginosa és a Staphylococcus aureus. A betegség fülfájást, viszketést, hallójárati ödé­mát és eritémát, fülfolyást okoz; gyakran úszás vagy nem megfelelő fültisztítás után alakul ki. A szövődménymentes esetekben választható kezelések: ecetsav, aminoglikozidok, polymyxin B, kinolonok, kortikoszteroiddal vagy anélkül. A kezelés megválasztásának szempontjai: a dobhártya állapota, a mellékhatásprofil, az adherencia és a költség. Az orális antibiotikumokat azokra az esetekre tartjuk fenn, amikor a fertőzés túlterjed a hallójáraton, illetve gyors terjedésétől lehet tartani.

A legfontosabb reumatológiai sürgősségi állapotok a szeptikus arthritis, a köszvény, az atlanto-axiális szubluxáció, a szisztémás sclerosisban előforduló vesekrízis és ujjfekély, az óriássejtes arteritisben fellépő amaurosis fugax, a katasztrofális antifoszfolipid antitest szindróma és a pulmorenális szindróma.

Az epidemiológiai adatok ismerete segíthet a beteg panasza és/vagy tünete alapján gyorsan átgondolni, melyek a nagy, és melyek a kisebb valószínűséggel szóba jövő kórképek. A fejfájás az egyik leggyakoribb ok, ami miatt orvoshoz fordulnak az emberek. A panasz gyakoribb lehet, mint amilyennek a statisztikák mutatják, mivel a betegek mintegy fele fejfájás miatt a családorvost sem keresi fel – újabban sokan az internetes oldalakon tájékozódnak és vény nélkül kapható gyógyszerekkel kezelik magukat.