Napjaink lappangó járványainak egyikét egy klasszikus nemi betegség, a szifilisz kórokozója okozza. Az elterjedt tévhittel ellentétben nem a múlt század betegsége, sőt, korhatár nélkül fertőz. Már magzati korban is mind nagyobb számban követel áldozatokat. A fertőzés megelőzhető és gyó­gyítható, de ismernünk kell e betegség hátterét és a kockázati tényezőket.

Összefoglalónk aktuális szakmai információkat nyújt napjaink egyik letűnt­nek hitt fertőző betegségéről, a szifiliszről. Tabuk és tévhitek nélkül lehet csak eredményes küzdelmet folytatni a mindinkább elharapózó járvány visszaszorítása érdekében, melyet hazánkban nemcsak akvirált, de vele­született formában is rohamosan növekvő esetszám jellemez.

Egy vizsgálat eredményei szerint a szokásos háromszori adaghoz képest ugyanolyan hatásos az egyszeri BPG-adagolás a szifilisz terápiájában.

A valódi, súlyos kimenetelű nemkívánatos hatást okozó antibiotikumallergiák napjainkban ritkábbak, mint amennyi betegről tudni véli az egészségügyi személyzet a betegdokumentációk alapján. A pontatlan allergiás anamnézis a széles spektrumú antibiotikumok elleni rezisztencia növekedésével, a Clostrioides difficile gyakoribb előfordulásával, költségnöveléssel és számos egyéb kockázatokkal jár mind a járó-, mind a fekvőbeteg-ellátásban.

Egy 35 éves beteg azzal a panasszal fordult orvoshoz, hogy 2 hónapja mindkét szemére homályosan lát, illetve 2 héttel korábban bőrkiütések jelentek meg a törzsén. Gyógyszerszedésről nem tett említést. Négy hónappal korábban néhány napig influenzaszerű tüneteket tapasztalt.

Mély gombás fertőzéseknek nevezzük azokat a kórképeket, amelyek a bőr mélyebb rétegeit, a szubkután szöveteket és a bőrfüggelékeket érintik. Bár súlyos, életveszélyes szövődményekkel járó megbetegedések, kevésbé merülnek fel a diagnózisalkotás során.

CE-jelölést kapott, így az Európai Unióban is forgalmazhatóvá vált a bioLytical cég egyperces COVID-19 tesztje, az INSTI® COVID-19.

A mindennapi döntéshozatalban egyre nagyobb szerepet játszanak a „be­tegágy melletti” orvosi laboratóriumi eljárások („point-of-care testing”, POCT). A már elterjedt módszerek (pl. cukor vagy fehérje kimutatása a vi­zeletben) mellett egyre gyakrabban alkalmazzuk az újszerű egykazettás technikákat (gyors diagnosztikus teszt, RDT). A gyors és megbízható kórismézés az infektológiában is lehetővé teszi a célzott terápia kiválasztását. Az olyan teszteljárások, mint az otthoni HIV-teszt, igen fontosak lehetnek a betegek számára. A szenzitivitás és a specificitás technikai korlátai, a min­ta megfelelő kezelése változatlanul kihívást jelentenek. Minden vizsgálati eredményt klinikailag tapasztalt orvosnak kell értékelnie.

Egy 41 éves afrikai bevándorló 6 hónapja fennálló, visszatérő fájdalmas szájüregi fekélyek miatt fordult orvoshoz. A fekélyek az Egyesült Államokba való beutazása előtt jelentkeztek. Kezdetben a kortikoszteroidok javulást hoztak, de a kezelés után 1 hónap­pal a fekélyek ismét megjelentek. A feké­lyek mellett a beteg eritémáról, vérzésről, nyelészavarról, fájdalmas nyelésről, anore­xiáról, hasi fájdalomról és végbélvérzésről számolt be. Kórelőzményében hepatitisz B okozta cirrózis, kezelt szifilisz, latens tuber­kulózis, Candida okozta nyelőcsőgyulladás, skisztoszomiázis és rektális vérzés szerepelt.

Egy 29 éves nő szájüregi herpes simplex vírusfertőzést követően torokfájás, köhögés, fejfájás, fáradtságérzés és 38,9 fokos láz miatt fordult orvoshoz. Az előző 3 hétben általános levertséget érzett. Je­lentkezése előtt 2 nappal szájüregi elvál­tozásokat, illetve forró tea fogyasztásakor égő érzést tapasztalt.