A gombaspórák mindmáig az aeroallergének azon csoportját képviselik, amelynek allergén tulajdonságairól és forrásairól a legkevesebb információ áll rendelkezésre. A gombák okozta allergiás megbetegedések diagnosz­tizálása a legtöbb klinikus számára ismeretlen, úttalan vadonnak tűnik, ahová az ember nem szívesen teszi be a lábát. Ennek oka, hogy a klinikák által beszerezhető allergének csupán kis töredékét képezik a betegek valós környezetében általában fellelhető allergéneknek. Miért alakult ki ez a di­agnosztikai szakadék, és hogyan hidalható át környezeti vizsgálatokkal? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Jelen tanulmány áttekintést ad az életveszélyes táplálék kiváltotta allergiás (anafilaxiás) reakciók vezető tünettanáról, diagnosztikájáról, valamint érintőlegesen a kezelés és a megelőzés korszerű lehetőségeiről.

Belga kutatók feltárták az irritábilis bél szindróma kialakulásának biológiai mechanizmusát. A Nature-ben megjelent tanulmány megnyitja az utat a hatékony kezelés kifejlesztése előtt.

Az allergiák egyénre szabottak – nincs két, pontosan egyforma eset, mert azonos kiváltó ok mellett is teljesen különböző az egyes allergiát kiváltó anyagokra való szenzibilizálódás és a sokféle tüneti megnyilvánulás. 

Az életkor, a fizikai aktivitás, a testtömeg és bizonyos táplálékok fogyasz­tása négy olyan tényező, ami bizonyítottan befolyásolja a kardiovaszkulá­ris betegségek kialakulását. Ugyanerről a négy tényezőről azonban azt is tudjuk, hogy hatást gyakorolnak a bél mikrobiomjára. Lehetséges, hogy ezeknek a kardiovaszkuláris kockázati tényezőknek a hátterében a bél dysbiosisa a tényleges ható tényező? 

A legújabb kutatások szerint a cöliákia oka egy bakteriális enzim, amit az élelmiszeripar egyre nagyobb mennyiségben használ kolbászok, sajtok, kenyerek és egyéb feldolgozott termékek előállítása során.

A genetikus és epigenetikus információ integrálásával feltárhatjuk a kapcsolatot a genom, a pre- és posztnatális környezet és a betegségkockázat között.

Az infantilis kólika a leggyakoribb funkcionális gyermekgyógyászati kórképek közé tartozik: az 5 hónapnál fiatalabb gyermekek 5-40%-ánál, rendszerint jól fejlődő, egészséges csecsemőknél jelentkezik (1). Bár a jelenség jóindulatú, és rendszerint spontán szűnik, a napi több órán keresztül tartó, heves sírás azonban megviseli mind a babát, mind a családot; az anyai depresszió és a csecsemőbántalmazás terén súlyos rizikófaktornak számít. Gyakorisága, ijesztő mivolta, a család életére tett hatása miatt ebben az életkorban az orvosi rendelő felkeresésének egyik fő oka: a gyermekorvos feladata az egyéb kórállapotok kizárása vagy felismerése, majd az evidenciákon alapuló terápiás lehetőségek bevezetése.

A molekuláris allergiavizsgálat jelentős segítség a pollen–gyümölcs/zöldség keresztallergiák és a valódi ételallergia megkülönböztetésében. Választ adhat arra a kérdésre, mennyire kell életveszélyes allergiás reakciótól tartani diétahiba esetén, mennyire legyen szigorú a beteg diétája, szükséges-e a teljes allergénkerülés vagy feldolgozott, hőkezelt formában fogyaszthatja-e az allergén élelmiszert. Az allergia későbbi kinőhetőségére vonatkozóan is nyújt a vizsgálat plusz információt.

Jelenleg a táplálékallergiák esetében oki kezelésről még nem beszélhetünk. A kiváltó allergén azonosítása és az allergénkerülő diéta jelenti a kezelés alapját, kiegészítve szükség esetén (fennálló anafilaxiaveszély) adrenalin/epinefrin tartalmú autoinjektor felírásával.