A lisztérzékenység környezeti oka

A cöliákia (lisztérzékenység, glutén-szenzitív enteropátia) elterjedt megnevezései ellenére nem táplálékintolerancia, nem táplálékallergia vagy –szenzitivitás, és nem is hiperszenzitivitás, hanem autoimmun megbetegedés, amelynek során a glutén (a búzában, rozsban, árpában megtalálható fehérje) az immunrendszer bélsejtek elleni támadását váltja ki. A betegség meglehetősen gyakori (a lakosság 1%-át érinti), élethosszig fennáll és sokszor súlyos formában jelentkezik, eddig mégsem tudtuk, hogy mi okozza. Most a Frontiers in Pediatrics című szaklap áttekintő közleménye arra hívja fel a figyelmet, hogy az autoimmun gyulladás kiváltó oka egy olyan gyakran használt élelmiszeradalék lehet, amit az élelmiszerek címkéjén nem tüntetnek fel, és az emberek nem is tudnak a létezéséről (Matthias Torsten és Lerner Aaron: Microbial Transglutaminase Is Immunogenic and Potentially Pathogenic in Pediatric Celiac Disease).

A gluténmentes táplálkozás az elmúlt években divatossá vált, holott nem támasztják alá bizonyítékok, hogy az a diétát tartók nagy része esetében hasznos volna. Mindazonáltal, a cöliákiában szenvedő 1% esetében egy falat kenyér is vékonybél elleni immunreakciót és tápanyagfelszívódási zavart válthat ki, írja a német és izraeli szerzőpáros. Egy immunrendszerrel összefüggő gén, az antigénprezentáló sejtek felszíni receptorát kódoló HLA-DQ specifikus mutációja valamennyi cöliákiás betegben megtalálható, így a tudósok úgy vélik, a HLA-DQ-mutáció megléte szükséges a betegség kialakulásához, azonban ez nem elegendő feltétel, mivel a lakosság 30%-a hordozza a specifikus mutációt. Az eddigi vizsgálatok számos olyan környezeti tényező szerepét vetették fel, amelyek a genetikai kockázati tényezővel kölcsönhatásba lépve befolyásolhatják a cöliákia kialakulását (pl. bakteriális fertőzés, így Helicobacter pylori, Campylobacter jejuni, virális infekció, pl. HBV, HCV, Rotavirus, farmakológiai tényezők, pl. korai antibiotikus kezelés, protonpumpa gátlók, influenza és HPV vakcináció, dohányzás, stressz), azonban most úgy tűnik, hogy megtalálták a kiváltó okot. A számos baktérium által termelt mikrobiális transzglutamináz (mTg) kóroki szerepével kapcsolatos hipotézis 2015-ben született meg, azóta több vizsgálat elemezte a lehetséges hatást (Torsten és Lerner is közreműködtek a kutatásokban), és az áttekintő közlemény eredménye szerint a hipotézis nagy valószínűséggel bizonyítást nyert. (Kis mennyiségben az emberi szervezetben is képződik transzglutamináz, azonban annak szerkezete eltér a mikrobiális transzglutaminázétól.)

Mivel a számos baktérium által gyártott mTg az aminocsoportok közötti keresztkötések kialakításával képes a proteinek összeragasztására, az élelmiszeripar növekvő mértékben használja az élelmiszerek textúrájának és ízletességének, valamint eltarthatóságának javítására. Torsten és Lerner nyilatkozata szerint direkt pozitív összefüggés mutatható ki az élelmiszeripar által a kenyerek és péksütemények elkészítése során egyre nagyobb mennyiségben használt enzimek és az elmúlt négy évtizedben növekvő gyakoriságot mutató lisztérzékenység között.

Hogyan kapcsolódik össze a glutén, az mTg, a HLA-DQ gén és az autoimmunitás? Mint a kutatók kifejtik, a glutén meglehetősen ellenálló óriásmolekula, ami segíti, hogy a megsült élelmiszer megtartsa az alakját. Az emésztés során a gluténből keletkező proteinfragmentumok (gliadin molekulák) az élelmiszerekben jelen lévő nagy mennyiségű transzglutamináz hatására módosulnak, és az így létrejövő újfajta, aggregált peptideket a szervezet már nem képes tovább bontani. Ha valakinek mutáns HLA-DQ receptorok találhatók a bélfalában, azok a módosult peptideket idegenként ismerik fel, és beindul az autoimmun folyamat. A mikrobiális transzglutamináz ezen kívül direkt módon is akadályozza az intestinális barrier működését, így a bélpermeábilitás kóros növekedése azoknál is kialakul, akik gluténmentes diétát tartanak, de mTg-vel kezelt kolbászt vagy sajtot fogyasztanak.

A kutatók hangsúlyozzák: a mikrobiális transzglutamináznak a cöliákia kialakulásában játszott kóroki szerepe végleges bizonyításához további vizsgálatok kellenek, azonban szükséges volna az élelmiszerek címkéjén feltüntetni, ha előállításuk során mTg-t használtak (ez egyelőre csak Svájcban kötelező).